Az Európai Unió két tanácsi határozat elfogadásával csütörtökön csatlakozott az Isztambuli Egyezményhez. Az Isztambuli Egyezmény olyan átfogó jogi keretszabályozás, amelynek célja a nők védelme az erőszak minden formájától, valamint a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzése, üldözése és felszámolása. A csatlakozással az EU egészére nemzetközi normák vonatkoznak majd. Miután elfogadták a két, az EU-csatlakozásról szóló tanácsi határozatot, közzéteszik az Unió Hivatalos Lapjában, ezután lépnek hatályba.
„Európa a nők oldalán áll, hogy megvédje őket az erőszaktól. Minden nő és lány megérdemel egy erőszakmentes életet, itt az ideje az igazságosságnak és az egyenlőségnek. Az Európai Unió ma határozott jelzést küld: eltökéltek vagyunk a nők és lányok elleni erőszak minden formájának megelőzése, elítélése és az ellene való küzdelem mellett" – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
A Bizottság 2016-ban javasolta az Európai Unió csatlakozását az Isztambuli Egyezményhez, majd idén májusban az Európai Parlament nagy többséggel megszavazta, hogy az EP hozzájárulását adja az uniós csatlakozáshoz. Hat uniós ország, köztük Magyarország is aláírta az egyezményt, de nem ratifikálta; a magyar kormány arra hivatkozik, hogy benne van a „gender” szó is. A magyar parlament 2020-ban politikai nyilatkozatot adott ki, amelyben elutasította a ratifikálást. „Nem támogatjuk az Isztambuli egyezmény ratifikációját egyrészt azért, mert a társadalmi nem definícióján alapuló megközelítést ír elő rendelkezéseinek átültetése során, az Országgyűlés pedig nem kívánja nemzeti jogunk részévé tenni sem a társadalmi nem fogalmát, sem az Isztambuli egyezmény genderszemléletét” – írta akkor a nyilatkozat.
„Magyarországon körülbelül minden héten meghal egy nő a családon belüli erőszak miatt, és havonta legalább három nőt meggyilkol férje vagy élettársa; minden ötödik nő pedig olyan kapcsolatban él vagy élt már, ahol partnere rendszeresen fizikailag vagy szexuálisan bántalmazta” – indokolta Gurmai Zita, az Isztambuli Egyezmény jelentéstevője, aki az Európai Szocialisták Nőszervezete vezetőjeként is aktív támogatója volt az ügynek, hogy miért kellene Magyarországnak is ratifikálnia az egyezményt. A szocialista országgyűlési képviselő szerint nők százezreit lehetne megmenteni az erőszaktól, ha az Isztambuli Egyezményt Magyarország is ratifikálná végre.
Mivel hat ország nem ültette át a jogrendjébe az egyezményt, az Európai Parlament egyészt sürgette ezeket az országokat, hogy lépjenek az ügyben, másrészt az Európai Bírósághoz fordult. Az EB 2021-ben megerősítette, hogy az EU minősített többséggel ratifikálhatja az egyezményt. Az EU csatlakozása az egyezményhez azt jelenti, hogy az egyezmény rendelkezései az EU-n belül végrehajthatók lesznek, attól függetlenül, hogy az adott ország ratifikálta-e vagy sem; illetve a fennmaradó hat tagállam továbbra sem mentesül a ratifikálás alól.
A különbség a ratifikáció és az aláírás között az, hogy az egyezményt a jogrendbe átültető országok jogszabályi szinten lépnek fel a nők elleni erőszakkal szemben, az aláírás viszont csak annyit jelent, hogy a kormány nem hozhat olyan törvényeket, amik a célkitűzésekkel ellentétesek.
„Az Isztambuli Egyezmény átfogó és hatékony jogi eszköz a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzésére és leküzdésére, valamint az áldozatok védelmére. Elismeri, hogy a nők elleni erőszak a nők emberi jogainak megsértését jelenti. A nők elleni erőszakot az erőszak megelőzésére, az áldozatok védelmére és támogatására, valamint az elkövetők felelősségre vonására irányuló intézkedésekkel kezeli. A csatlakozással egységesebb jogi keret jön létre a nők védelmére, az adatgyűjtéstől és a figyelemfelkeltéstől kezdve a különféle jogszabályokig. Tartalmaz intézkedéseket az áldozatok védelmére és támogató szolgáltatásokra, és külön szó esik benne a nemi alapú erőszakról a menekültügy és a migráció terén” - nyilatkozta Gurmai Zita, az MSZP frakcióvezető-helyettese.
