A Fidesz-kormánynak nem sok ideje maradt, hogy újra gondolja eddigi gazdaságpolitikáját, aminek kudarcát ma már nem csak nemzetközi szervezetek, hitelminősítők, hazai gazdasági szakértők és a politikai ellenzék képviselői hangoztatják, de megerősítésre lel a statisztikákban is. A második negyedéves gazdasági növekedésünk, az 1,5 százalék nagyon messze van attól a számtól, amire a kormány az idei és a jövő évi terveit alapozta. Most kevesebb, mint a fele, és az év végére sem lesz sokkal több. Az eredményt rá lehetne fogni a világgazdasági turbulenciákra, hiszen nem csak a magyar gazdaság torpant meg, de szinte az egész világ, azon belül az európai vitán felül.
Ezért nyilván nem Matolcsy György a felelős. Ő csak azért, hogy az egyébként is nehéz helyzetet tovább komplikálta a téves tézisen alapuló igazságtalan adórendszerével, majd a gazdaság további lassulását eredményező rendkívüli adókkal. Minél előbb korrigálni kellene, ha lehet úgy, hogy ne fokozódjanak az elviselhetőség határán túl a lakosság már idáig is fájdalmas terhei.
Egyelőre nem leptük meg a világot
A gazdagoknak kedvező adóreform nem hozott gazdasági növekedést, a külgazdasági környezet is sokkal kedvezőtlenebb, mint amivel a kormány számolt. Új gazdaságpolitikára, vagy/és új nemzetgazdasági miniszterre lenne szüksége az országnak. Kármán András nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár - kinek másnak - a Reutersnek azt nyilatkozta, a kormány felülvizsgálja a makrogazdasági előrejelzéseket.
A magyar gazdaság növekedése gyakorlatilag leállt - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal által tegnap nyilvánosságra hozott GDP-adatból. Az idei második negyedéves, 1,5 százalékos növekedés - ez a kiigazítások nélküli, nyers adat - jóval elmaradt az első három havi 2,5 százalékos mutatótól, s az elemzői várakozásoktól, amelyek 2,3-2,5 százalékról szóltak. Az első negyedévhez viszonyítva stagnált a gazdaság, ráadásul a KSH lefelé módosította az akkori növekedést is, ami 2010 végéhez viszonyítva csak 0,3 százalékot tett ki a korábban közölt 0,7 százalék helyett. Mindez szakértők szerint arra enged következtetni, hogy éves szinten legfeljebb 2 százalékos GDP-növekedés várható.
Ez pedig nagyon szomorú ahhoz képest, hogy a konvergenciaprogramban még a konzervatív változatban is 3,1 százalékkal számoltak. Mindez azt tükrözi, hogy megbukott Matolcsy gazdaságélénkítő receptje. A nemzetgazdasági miniszter arra számított, hogy a személyi jövedelemadó csökkentésével felpörög a lakosság fogyasztása, ami lökést ad az egész gazdaságnak. Ebből aztán az lett, hogy a költségvetésben ezermilliárd forinthoz közelítő bevételkiesést kellene pótolnia a kormánynak. Az emberek ugyanis nem fogyasztásra költötték az szja-csökkentés miatt náluk maradó összegeket, a büdzséből viszont hiányzik a bevétel. A fogyasztás bővülése ellen hat a svájci frank magas árfolyama is.
Mindennek egyenes következménye, hogy borul a jövő évi költségvetés. Hiszen azt hozzá kell igazítani az alacsonyabb fejlődési pályához, vagyis kevesebb befolyó összeggel kell számolni. Ha nincs növekedés, akkor visszaesik az áfa- és a társasági adóból származó bevétel, de csökken az szja-befizetés is, hiszen szaporodnak az elbocsátások. Mindez összességében könnyen elérheti a 200-300 milliárd forintot, ami már nagyon veszélyes a Brüsszel felé vállalt 2,5 százalékos deficitcélra. Így három választás marad. Drasztikus kiadáscsökkentés, bevételnövelés, illetve a kettő kombinációja.
Szakértők szerint a Széll Kálmán-terv 2012-re tervezett, 550 milliárd forintos megszorítása mellé újabb pár száz milliárdos csomagot kapunk. Hogy mi lehet ebben, egyelőre csak találgatások vannak. Elképzelhető például, hogy a kormány megemeli az adókat. A kabinet napokban nyilvánosságra hozott jelentése szerint - amit a túlzottdeficit-eljárás végrehajtásáról készített Brüsszelnek - a dohánytermékek adójának emelésére mindenképpen számítani kell. Arra azonban már csak a legoptimistábbak mernek gondolni, hogy esetleg felrúgná az egykulcsos adórendszert és a nagyobb jövedelmekre visszaállítana egy magasabb kulcsot Matolcsy. A lehetséges következmények között szerepelhet viszont az, hogy alacsonyabb sebességre kapcsolnák a közmunkaprogramot.
Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyi szabályozásért felelős államtitkára el is ismert tegnap a Reuters hírügynökségnek. Mint mondta, ez szeptemberben, a második negyedévi részletes GDP-adatok megjelenése után fog megtörténni. Nagyon diplomatikusan fogalmazott, amikor kijelentette: az új makrogazdasági előrejelzés a 2012-es költségvetési tervezet része lesz és tartalmazhat változásokat a korábbi prognózishoz képest...
Mi következik a 2. negyedéves GDP-ből?
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője:
A kilábalás nagyon lassú lesz. A tartósan erős svájci frank árfolyam is lassitja a belföldi fogyasztást, így csökkennek az áfa- és egyéb adóbevételek. Emellett beszűkülőben vannak az exportpiacaink is. Ennek következtében újabb kormányzati kiigazításokra lehet szükség.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője:
A bruttó hazai termék (GDP) idén már két százaléknál gyarsabban aligha bővülhet Magyarországon. Mivel a németországi 0,1 százalékos negyedév/negyedévi gazdasági növekedési adat is csalódást kelt, így az is csoda, hogy a magyar GDP nem csökkent a negyedévi összehasonlításban. A jövő évi kilátásaink is romlottak, a teljes kapacitású Mercedes gyár 2012-ben 0,6 százalékpontot hozzátehet a bővüléshez.
Nem dicsekedhet Amerika sem
A világ legnagyobb kötvényalapját kezelő Pimco vezetői egymástól függetlenül arról nyilatkoztak, az USA-ban csak rövid távú megoldások születnek, miközben a hosszabb távú szerkezeti reformok hiánya továbbra is komoly akadályt görget a stabil gazdasági növekedés útjába. Amíg a gazdasági növekedés nem indul be, addig nem lehet stabil emelkedésre számítani - mondta Bill Gross a Pimco befektetési igazgatója.
A kockázatosabb eszközök (mint például a részvények és nyersanyagok) piaca időlegesen mutathatnak némi erősödést, de amíg a növekedés és munkahelyteremtés ennyire lassú, nem lehet tartós emelkedésre számítani - mondta a világ legnagyobb kötvényalapját kezelő vezére. A legfrissebb adatok szerint azonban az Egyesült Államok GDP-je április és június között éves szinten alig 1,3 százalékkal növekedett, miközben az első negyedéves GDP növekedést a felülvizsgálat után 0,4 százalékra módosították.
Leállt a német gazdaság
Európa motorja, a német gazdaság az év második negyedében nem nőtt az előző negyedévhez képest, vagyis stagnált. Egészen pontosan 0,1 százalékos bővülést mértek a statisztikusok, ami ugyanazt jelenti. Ez a legrosszabb adat, amit a 2008-2009-es gazdasági válság óta egy negyedévben mérni tudtak. A megtorpant német gazdaság viszont keményen be fogja fékezni egész Európát. A rossz hírhez járul, hogy közben a gazdasági elemzők az első negyedéves 1,5 százalékos növekedést is lejjebbre korrigálták, 1,3 százalékra. A lassulást várták, de a mértéke meglepetés. A legpesszimistábbak 0,2 százalékot, az optimistábbak 0,8 százalékot jeleztek előre.
Az optimistább előrejelzéseknek voltak okai. Júniusban a foglalkoztatottak száma 150 ezerrel, 3,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A leggyorsabban a gépgyártásban, ahol 5,7 százalékkal dolgoztak többen, mint 2010. júniusában. Ez öt év után a legjobb eredmény. A német iparszövetség még júliusban is úgy értékelte, hogy a pozitív tendencia továbbra is tartani fogja magát, vagyis az új munkahelyek száma a második félévben tovább fog emelkedni. Kedvezőnek tűnt az is, hogy az iparban kifizetett bérek összege júliusban 5,5 százalékkal emelkedtek júniushoz képest. Az IW gazdaságkutató intézet a német ipar kilátásait továbbra is nagyon jónak értékelte, és az év egészére a teljesítmény 3,5 százalékos emelkedését jósolta, a jövő évre pedig 2,25 százalékot prognosztizált.
Ezek az előrejelzések nem látszanak reálisnak. A lassuló gazdasági növekedés okai között a hazai fogyasztás szerepel az első helyen, de a külkereskedelemből is negatív impulzusok érték a gazdaságot. Az elemzők és a politikusok egyaránt csalódottak. Csalódott lehet az egész eurózónán és Európán kívül Magyarország is, amely eddigi mérsékelt növekedését is jórészt az exportjának, mindenek előtt a Németországba irányuló kivitelének köszönhette, hiszen mi sem büszkélkedhetünk a hazai fogyasztásunkkal.
Füsi Piroska, Zsebesi Zsolt / Népszava
Az eredeti írás az alábbi linken olvasható:
