Ma már nyilvánvaló, amit csak kevesen tudtak: a Fidesz ígéretei betarthatatlanok, az energiaárakat nem tudja kordában tartani. Az egyetemes szolgáltatásban a lakosság egyharmadánál 12-16 százalékkal emelkedtek a gázárak januártól, februártól átlagosan 3-5 százalékos villamos energia áremelkedés történt, a távhő és a földgáz árak szociális alapú támogatásának megszüntetése mintegy 1 millió háztartást érint kedvezőtlenül. Budapesten mintegy 220.000 távfűtéses lakásban drágult a távfűtés januártól. 2011 júliusától újabb áremelésre készülhetnek a földgázfogyasztók a vidéki - jellemzően ritkábban lakott - területeken a földgázelosztói tarifa elosztónként különböző mértékű megállapítása miatt.
Az árbefagyasztás stratégiája figyelmen kívül hagyja a gazdasági törvényszerűségeket, amely miatt a bizonyosan felmerülő többletköltségeket a későbbi időszakok energiafogyasztói vagy költségvetései fogják megfizetni. Mindezt tetézendő 2011. július 1-jétől romlik az ügyfélszolgálatok elérhetősége és csökken az ügyfélszolgálatok száma, egyszerűsödik a tartozás miatti kikapcsolás lehetősége, csökkennek a védendő fogyasztók jogai.
A KÁT-rendszer szétverése jelenti az egyik legnagyobb kárt. A bizonytalan, kiszámíthatatlan, bármiféle szakmai egyeztetés nélkül ötletszerűen módosítgatott szabályozási környezet közvetlenül veszélyezteti az ellátásbiztonságot, növeli Magyarország energia-importfüggőségét, ellehetetleníti a beruházásokat. Mindez Magyarország számára értékvesztéssel, munkahelyek megszűnésével, primerenergia felhasználás és az üvegházhatású gázkibocsátás növekedésével, a távhőárak 20-50 százalékos emelkedésével vagy a távhőszolgáltatók ellehetetlenítésével jár.
Az energiahatékonyság-növelő, illetve a megújuló energiaforrások felhasználásával kapcsolatban a kormányzat a hangzatos ígéreteken és bejelentéseken gyakorlatilag nem jutott túl. Az Új Széchenyi Terv energetikai pályázatai gyakorlatilag a szocialista kormányok által kimunkált pályázati konstrukciók utódpályázatai. A panelprogramot 2011-ben gyakorlatilag az előző kormány eredményes előkészítő munkája tartja életben.
Az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Magyarország kormánya nem teljesítette határidőre az uniós energetikai jogszabályok implementációjával kapcsolatos kötelezettségét sem. Az időszak egyetlen pozitív eleme, hogy a kormányzat - szóban - továbbra is kiáll a nukleáris energia hazai hasznosításának fenntartása és a Paksi Atomerőmű bővítési folyamata mellett.
A fenti intézkedések azt mutatják, hogy a kormányzat nem érvényesít egységes energiapolitikai koncepciót, szakmai helyett politikai döntések születnek. Mindez veszélyezteti Magyarország - ellátásbiztonságot, versenyképességet és fenntarthatóságot erősítő - energiapolitikai célkitűzéseinek teljesítését, amellyel a kormány kárt okoz a fogyasztónak, az ágazatnak és a magyar gazdaságnak.
A károk elkerüléséhez kiszámítható, a beruházásokat ösztönző szabályzási környezetre, az energiapolitikai célkitűzéseket szem előtt tartó hiteles és felelős szakpolitikai döntésekre lenne szükség az ágazatban.
az MSZP Energetikai Tagozata
2011. április 20. 15:17
Csődbe vezet az Orbán-kormány energiapolitikája
A kormány energiapolitikai intézkedéseit 2011 első negyedévében továbbra is a káros politikai aktivitás, a koncepciótlanság, a rögtönzés, a dilettantizmus és a kiszámíthatatlanság jellemezte.
