Mára teljesen csődöt mondott, sőt, élen jár az iskolák és tanárok ellehetetlenítésében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A kormánynak olyan durva bürokráciát sikerült alkotnia, hogy a tanároknak fizetős felkészítő kurzusokat hirdetnek ahhoz, hogy meg tudjanak felelni az Oktatási Hivatal teljesítményüket firtató kérdéseire. Ezen a besoroláson múlik majd, mennyi pénzt vihetnek haza. Mindeközben a fizetések sem érkeznek időben. Emellett tízmilliárdos hiányt halmoztak fel; a kréta, papír, villanykörte pedig hiányzik az iskolákból.
Az Orbán-kormány majd két évtizedet dobott ki a kukába. Egy normális kormánynak éppen azzal kellene foglalkoznia, hogyan fejleszti úgy tovább az iskolarendszert, hogy a gyermekek nem funkcionálisan analfabétán hagyják el az iskolapadot, ahol az írás, olvasás számolás magabiztos elsajátításán túl, képesek a digitális analfabetizmust is elkerülni és megtanulják a programozás alapjait.
Ilyen helyzetben a kormány vezetői faarccal nyilatkozgatnak a közoktatás továbbfejlesztéséről, készségfejlesztésről, az általános iskola átalakításáról. Gondolom, majd azt is megpróbálják eljátszani, hogy az MSZP javaslatáról beszélnek.
Legyen világos:
- amíg központosítás van,
- amíg uniformizál és nem fogadja el, hogy a gyermekek sokfélék,
- ameddig nincs kréta,
- amíg nincs időben fizetés,
- amíg előbb van féléves bizonyítvány, mint tankönyv,
- ameddig az a Nemzeti Alaptanterv, ami,
- ameddig 16 év a tankötelezettség,
- ameddig romokban a szakképzés,
addig nincs értelme arra figyelni, milyen reformokat tervez a kormánypárt az oktatásban.
Az okozott rombolás látszik, a kormány oktatáspolitikája megbukott. A kormány egy dolgot tehet: befejezi saját ötleteinek erőltetését és bocsánatot kér az okozott károkért a gyerekektől, a szüleiktől és a tanáraiktól. A magyar iskolarendszert pedig azokkal kell újraépíteni, akik jó minőségű, gyerekbarát iskolákat szeretnének nyomorgó és megfélemlített emberek helyett.
Az MSZP ebben partner lesz: a baloldal a szakma, a tanárok, a szülők és a diákok képviselőivel közösen alkotja újra a magyar iskolarendszert, felszámolva az örökös forráshiányt, a tanárok és diákok túlterhelését, a politikai utasítások rendszerét és a szegényebb diákok kiszorítását az oktatásból.
Kunhalmi Ágnes,
a Kulturális bizottság alelnöke