Deutsch és Horn

Meggyőződésem, hogy Magyarországon sokakat megdöbbentett Deutsch Tamás nyilatkozata, amellyel mentegetni próbálta Schmidt Mária közalapítványának azt a döntését, hogy a V4 országok Európa jövője című budapesti konferenciájára kiemelt előadónak hívták meg az amerikai szélsőjobboldal (alt-right) egyik emblematikus figuráját, Milo Yiannopoulost, akitől újabban már saját szervezete is elhatárolódott. Jellemző, hogy a rendezvényre jó néhány kevésbé ismert német, francia és más szélsőjobboldali aktivista is meghívást kapott.

Deutsch Tamás a magyar sajtóban megjelent elítélő nyilatkozatokat "a szociál-liberális média hisztijének" nyilvánította, valamint azt a botrányos kijelentést tette, hogy neki sokkal nehezebb volt a rendszerváltás utáni első demokratikus parlamentben Horn Gyula mellett ülni, aki szavai szerint "saját népére lőtt".

Tény, hogy Horn Gyula az 1956-os forradalom idején karhatalmistaként teljesített szolgálatot. Az azonban hazugság, hogy saját népére lőtt volna. Az viszont szintén tény, hogy Horn Gyula az 1980-as évek kezdetétől az akkori pártközpont vezető munkatársaként azon dolgozott, hogy Magyarország lépésről-lépésre távolodjon a szovjet blokktól és közelebb kerüljön a nyugati fejlett, demokratikus országokhoz. Ennek a nyugati nyitásnak volt emblematikus eseménye Németh Miklós kormányának döntése, a magyar-osztrák határ megnyitása 1989. szeptember 10-én a több mint hatvanezer kelet-német menekült előtt, amiben Horn Gyula kezdeményező szerepet játszott. Ez a folyamat éppen az ellentéte volt mindannak, amit Deutsch pártja, Orbán Viktor kormánya 2010 óta tesz, amikor az immár a nyugati szövetségi rendszerhez, az Európai Unióhoz és a NATO-hoz tartozó Magyarországot szövetségeseivel szembe fordítja és Putyin Oroszországához, továbbá más illiberális, azaz antidemokratikus országokhoz közelíti.

A nyolcvanas években végrehajtott nyugati nyitás tette lehetővé, hogy a rendszerváltás után Magyarország az egykori szovjet blokk országai közül az elsők között csatlakozott a nyugati demokratikus országok közösségének szervezeteihez. 1994 után Horn Gyula kormánya szerezte meg Magyarország számára azt a nemzetközi tekintélyt, amely egészen 2010-ig kitartott. Horn Gyula kormányát - a Fideszével ellentétben - soha senki, sem idehaza, sem külföldön nem vádolta a demokrácia, a jogállamiság korlátozásával, leépítésével. Horn Gyula szerepéről az objektív magyar és nemzetközi történetírásban az elismerő vélemények a jellemzőek.

Ha visszagondolok az 1990-ben megalakult parlamentre, nekem, aki katolikus családban nevelkedtem, és bár már régóta nem vagyok hívő, de tiszteletben tartom mások hitét, valóban kellemetlen érzés volt Deutsch Tamás és az akkori, magát liberálisnak hirdető Fidesz többi képviselője mellett ülni és hallgatni a kereszténydemokrata képviselőkre tett gúnyos megjegyzéseiket.

Kovács László
az MSZP volt elnöke

Választási tanácsadó

2018-04-06 13:20

Kapcsolódó párttagok