Burgert Róbert születésének századik évfordulója alkalmából, valamint halálának 25 évfordulójára emlékezve a Bábolnán felállított bronz mellszobránál tisztelegtek az agrárszakember emléke előtt.
Igazi klasszikus baloldali gondolkodású emberként lehetne jellemezni Burgert Róbertet, akinek rengeteget köszönhet a hazai mezőgazdasági szektor. Életére, munkásságára Gőgös Zoltán, az MSZP korábbi országgyűlési képviselője, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium volt államtitkára emlékezett vissza.
„Bábolnát nem ismerné a világ nélküle” – fogalmazott visszaemlékezésében Gőgös Zoltán.
Burgert Róbert a mezőgazdasági tudományok doktoraként, és igazi menedzser szemléletű agrárszakemberként felismerte a lehetőséget a Kádár-korszak egyik legjelentősebb fordulatában, a gazdasági mechanizmus változásában, amelynek következtében a ’60-as évek végén paradigmaváltás ment végbe a hazai agráriumban.
Gőgös Zoltán felidézte, hogy akkoriban az orosz mintára és technikára alakult tsz-ek, és állami gazdaságok helyett, modern, nyugati, elsősorban amerikai technikára épülő módszerek kezdtek teret nyerni. Ennek a forradalmi átalakulásnak Burgert Róbert volt a vezéralakja. Neki köszönhető részben az is, hogy ekkoriban már nemcsak az amerikai importból származó John Deere traktorok jelentek meg a földeken, hanem a különböző külföldi licencek átvételével a hazai mezőgazdasági gépgyártás is fellendült.
A ’70-es évek végétől a ’80-as évek végéig a magyar vidék jelentős fejlődésnek indult, a lakosság gyarapodott, típusházak épültek, nőtt az életszínvonal és kiépült az infrastruktúra. Ekkoriban a magyar vidék komoly népességmegtartó erővel bírt, a napjainkban tapasztalható elvándorlásnak nyoma sem volt, hiszen a falvaknak megmaradt az alkotó szabadsága, a földeket pedig megművelték. Az embereknek pedig stabil, kiszámítható, biztos anyagi helyzete volt.
Burgert Róbert munkásságát és életfilozófiáját jól szemlélteti az az anekdota, miszerint egy szovjet delegáció fogadásakor humorosan arra panaszkodott a küldöttség tagjainak, hogy nálunk már nincs igazi tervutasításos rendszer, hanem a vállalatvezetőknek önállóan kell dönteni és felelősséget vállalni. Az orosz vezetők ezt hallva megsajnálták.
Tevékenységének idején agráripari országként a világ élmezőnyében volt hazánk, napjainkban pedig sereghajtóként kullog, pedig a földek 90 százaléka művelhető lenne, mégsem tud ebből profitálni az ország. Burgert Róbert a munkavallókra és a hétköznapi emberek problémáira is különös tekintettel volt, hiszen ő maga is – a pozíciójából fakadó etikett ellenére – szerényen élt.
Az elsők között ismerte fel, hogy a hazai mezőgazdaság a modernizáció nélkül kudarcra van ítélve, életművéhez hasonlót egyedül kortársa, a nádudvari születésű Szabó István, a KITE Zrt. korábbi elnöke alkotott.
Burgert Róbert öröksége komoly tanulsággal bír a mai baloldal számára is. A magyar agrárium ma is szárnyalhatna, ha a hozzá hasonló menedzser típusú agrárszakemberek szavának nagyobb befolyása lenne a nagypolitika színpadán.
