Közvetlenül százezer magyar fiatal sorsáról van szó, amikor az egyetemi felvételikről beszélünk, családtagokkal és hozzátartozókkal együtt, közvetetten körülbelül félmillió ember érintett a kérdésben. Az idei felvételi jelentkezésekből a következő statisztikai következtetéseket vonhatjuk le: a társadalomtudomány területén 154 százalék, a bölcsészettudomány területén 125 százalék, a jogtudományok területén pedig 139 százalékos a jelentkezők számának a növekedése. A műszaki tudományok területeken 14 százalékos a csökkenés, a természettudományos területen pedig 7 százalékpontos a visszaesés. „Ahová azt mondták, hogy: »Ne menjetek!«, oda özönlenek. Ahová azt mondták, hogy: »Menjetek!«, oda nem mennek” – érvelt Hiller István.
A legszörnyűbb a pedagógusképzés ügye, ahol 24 százalékponttal csökkent a jelentkezők száma. Ez a visszaeséses elsősorban a klasszikus vidéki tanárképző felsőoktatási intézményekben tapasztalható. Az MSZP oktatáspolitikusa azon az állásponton van, hogy kívánatos cél lenne a természettudományos képzési területeken a hallgatói létszám növelése. „A természettudományos képzést meg kell erősíteni, mert nem lesz elég fizika, biológia és kémia tanár ebben az országban” – mondta Hiller István. Ezen felül pedig több pedagógusra is szükség van, hiszen a szakma öregszik, ráadásul nincs elég jelentkező ezekre a képzésekre, így a nyugdíjba menő kollégák után nem lesz utánpótlás.
Ebben a modern világban a felsőoktatás színvonala meghatározó szerephez jut. A versenypiacon a színvonal a döntő, hiszen a tehetség, a motiváció és a szorgalom a magyar fiatalokban is megvan. A legalább két idegennyelvet tudó, az atlanti világban otthonosan mozgó középiskolások nem kis része nyugati egyetemre adja be a jelentkezését. Pedig ezekre a fiatalokra nagy szüksége lenne az országnak!
