A közelmúltban napvilágot láttak a 2023-2024-es felsőoktatási felvételi eljárás részletei. Körülbelül egymillió magyar ember érintett ebben vagy személyesen, vagy hozzátartozója révén. Idén jelentősen nőtt a jelentkezők száma a társadalomtudomány, a bölcsészettudomány és a jogtudományok területén. A társadalomtudomány területén 154 százalék, a bölcsészettudomány területén 125 százalék, a jogtudományok területén pedig 139 százalékos a növekedés. „Ez az a három terület, ahol a kormány úgy fogalmazott, hogy csökkenteni kell a jelentkezők számát” – mondta Hiller István.
A műszaki és természettudományi területeken a hallgatók számának a növekedését tűzték ki célul, azonban ezeken a képzéseken határozott visszaesés tapasztalható. Műszaki területeken 14, természettudományos területen pedig 7 százalékpontos a visszaesés. A pedagógusképzés esetében pedig drámaian, 24 százalékponttal csökkent a jelentkezők száma. Ezekből az adatokból jól látható, hogy az alapítványi kiszervezés nem szolgálja a magyar felsőoktatás ügyét, hiszen semmiféle színvonal emelkedés nem tapasztalható.
Hiller István, az MSZP oktatáspolitikusa, egykori oktatási miniszter már korábban is azon az állásponton volt, hogy nem a fenntartótól függ az oktatás minősége, hiszen a világ száz legjobb egyetemének mindegyike állami fenntartású. Így nem helytálló érv az, hogy az állami fenntartás esetlegesen gátja lenne az intézmény innovációnak.
A Fidesz kizárólag azért hozta létre a kuratóriumokat, hogy a jelenlegi kormány holdudvarában lévő emberek hűen szolgálják a magyar felsőoktatásban a fideszes érdekeket. „Az alapítványi kiszervezés nem szolgálja a magyar felsőoktatás színvonalemelésének ügyét. … Ez hatalompolitika és nem felsőoktatás politika” – érvelt Hiller István.
Arra kérjük a kormányt, hogy gondolja újra az állam szerepét, elsősorban a vidéki felsőoktatási intézmények esetében, különös tekintettel azokban az intézményekben, ahol pedagógusképzés is zajlik!
