Az MSZP frakcióvezetője a Paks 2 szerződéssel kapcsolatosan elmondta, egyelőre nem tudni, hogy mi szerepel Paks 2 szerződéseinek – Szíjjártó Péter által – bejelentett módosításában. Ugyanakkor az Európai Bizottság egyszer már átengedte a tervezetet azzal a feltétellel, hogy Paks 1 és Paks 2 csak egy rövid, átmeneti ideig működik párhuzamosan, hogy kizárják a tiltott állami támogatást és az Európai Unión belüli verseny torzítását. Időközben azonban a magyar parlament meghosszabbította Paks 1 üzemidejét, „ez okozhat fennakadást az Európai Bizottságnál” – mondta Tóth Bertalan. Hiszen itt állami támogatással jön létre egy olyan új atomerőmű, amely torzíthatja az unión belüli versenyt. Az MSZP politikusa „izgalmasnak” nevezte Szíjjártó Péternek azt a félmondatát, hogy a jogászai már dolgoznak és beadták az Európai Bizottságnak az engedélykérelmet Paks 2 ügyében. Egyelőre még az sem tisztázott, hogy az építést az orosz Roszatom végezné, „vagy épp a francia látogatása a miniszterelnöknek és a külügyminiszternek valami más irányt mutat” – érvelt Tóth Bertalan.
A szocialista politikus elmondta, hogy a Magyar Villamos Művek tulajdonosi döntéseit kérte ki a Mátrai Erőmű megvásárlásról abban a perben, amit most első fokon megnyert. Ezt az adatigénylési pert egy évvel ezelőtt egyszer már jogerősen megnyerte, a kormány azonban felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, amely a szokásos háromfős tanács helyett, a kiemelt, a társadalmilag jelentős ügyekben alkalmazott ötfős tanács útján semmisítette meg a jogerős döntést, majd utalta új eljárásra, amit a politikus ugyanazzal a tartalommal első fokon megint megnyert. „Nyilván lesz fellebbezés, gondolom, azt is megnyerem” – fejezte ki reményét Tóth Bertalan.
Amikor Mészáros Lőrinc megvásárolta a Mátrai Erőművet „az első lépése az volt, hogy kivette belőle a 11 milliárdos osztalékot”, tehát nem klímavédelmi átállásra fordította a rendelkezésre álló pénzt. Mivel azonban az Európai Unióban fölgyorsultak a klímavédelmi szabálymódosítások, már nem tudta nyereségesen fenntartani az erőművet, ezért eladta az államnak.
Az elavult erőmű a magyar államnak több mint 17 milliárd forintjába került – ez volt maga a vételár – amire még rájött 4 milliárd forint tagi kölcsön átvállalása és egy új hitelkeret megnyitása közel ötvenmilliárd forint értékben. Nem a vásárlás állítólagos nemzetstratégiai célja a probléma, hanem a vételár, hiszen összesen 75 milliárd forintnyi adófizetői pénzt mozdult meg ebben az ügyletben.
