„Borzasztónak” nevezte, hogy a kormány drámaian csökkenti a jóléti kiadásokat a büdzsében.
A jóléti kiadások a tervezetben összesen a GDP 23,6%-át teszik ki. Az idei költségvetésben ez az arány magasabb: a GDP 24,6%-a, 2010-ben pedig még a GDP 31%-nál is magasabb volt – ismertette.
„Ehhez képest lehet mondani milliárdokat meg százmilliárdokat, de ez az arány bizony vitathatatlan” – szögezte le Vajda, megjegyezve: a kormány tagjai, milliárdokról beszélve, kommunikációjukban felváltva használnak nominál- és a reálértékeket.
Vajda azért is bírálta a kormány költségvetési tervét, mert az azzal számol, hogy Magyarország hozzájut a visszatartott európai uniós forrásokhoz. Ez összesen 40 milliárd euró, azaz körülbelül 16 ezer milliárd forint, a 2021 és ’27 közötti időszakra.
„A GDP negyedével játszik az Orbán-kormány” – mutatott rá a költségvetési bizottság elnöke, kiemelve: a kormány „szabadságharcnak álcázott” vitája az unióval „valójában arról szól, hogy az antikorrupciós intézkedéseket nem akarják megtenni”.
A tervezet „hihetetlenül optimista makrogazdasági feltételezéseket” tartalmaz – folytatta a kritikát. Ezek közül kiemelte: a kormány 5,2%-os inflációval számol a jövő évre. „Ki az, aki ezt elhiszi?” - kérdezte, úgy folytatva: épp szerdán jött ki a „bőven 10% fölötti” átlagos inflációs adat, az élelmiszeráraknál pedig „egészen bődületesen nagy számok vannak”.
Rámutatott: az egészségügyre tervezett kiadásokat összességében 4%-kal tervezi a kormány emelni, ami tehát még az alultervezett 5,2%-os inflációnál is alacsonyabb.
Másrészt a kormány ígérete ellenére, hogy visszafogják a minisztériumi költéseket, a kormány nem spórolna a minisztériumokon. Ellenkezőleg: nominálisan 1600 milliárd forinttal költene többet rájuk, ami a kiadások százalékában nagyjából 1 százalékpont – mutatott rá. Kiemelte a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda tervezett költését: „Tízszer annyit - jól hallották-, tízszer annyit kap”, mint korábban.
Vajda „nagy hibának” nevezte azt is, hogy a kormány nagyon korán, már júniusban benyújtja a következő évre tervezett költségvetést, holott őszig még nagyon sokat változhat a világgazdaság és a magyar helyzet is.
Mint mondta, így a költségvetést folyton módosítani kell, ami kiszámíthatatlanságot okoz, „másrészt olyan újabb, további mozgásteret enged a kormánynak, hogy országgyűlési felhatalmazás nélkül állandóan változik minden”.
