Szükség van a korábban megszüntetett támogatásokra
Korózs Lajos azt mondta, szükség van a korábban megszüntetett támogatásokra, például a lakhatási támogatásra, az adósságkezelési szolgáltatásra, a rendszeres szociális segélyre, a méltányossági ápolási díjra. Ezeket a támogatási formákat az önkormányzatoknak kell biztosítani, mert ők rugalmasan tudnak alkalmazkodni a helyi igényekhez - tette hozzá. Elmondta, nincs rendjén, hogy kilencedik éve változatlan, 28 500 forint a legalacsonyabb nyugdíj, miközben milliós nyugdíjak is vannak. Közölte, közel hetvenezer olyan ember van, akinek öregségi nyugdíja nem éri el az 50 ezer forintot és 1 millió 30 ezer idős ember él a létminimum alatt, 79 ezer forintnál kevesebből. Kinek kell kiirtania a szúnyogokat?
Harangozó Gábor "goebbelsi gyűlöletkeltő hazudozásnak" minősítette Dömötör Csaba válaszát, majd rátért saját kérdésére: bár kiválasztották már azt a céget, amely 4 milliárd forintért végezhet szúnyogirtást az országban, mégis a Balatoni Szövetségnek, valamint Siófok önkormányzatának saját pénzből kellett elkezdenie a munkát. Szerinte a jelentős forrás ellenére a szúnyoggyérítés a minisztériumi bürokrácia miatt sosem kezdődhet időben. Mit tesz a kormány a Szamos szennyezése ellen?
Tukacs István arra kérdezett rá: mit tesz a kormány a Szamos folyó szennyezésének megakadályozásáért? Közölte: a folyót az utóbbi hetekben egy, a határ másik oldalán lévő baromfifeldolgozó szennyezi, így annak élővilága folyamatosan pusztul. Miért csökkentették a fogyatékossággal élők munkavégzésének díjazását?
Korózs Lajos egy konkrét esetet példaként hozva azt mondta, egyes fogyatékossággal élők fizetése 60 százalékkal csökkent azután, hogy módosultak a szociális intézményi foglalkoztatás szabályai. Azt kérdezte, elfogadhatónak tartja-e ezt a kormány. Döntsenek a pártfogó felügyelők illetményemeléséről!
Harangozó Tamás bírálta, hogy elmaradt a pártfogó felügyelők illetményemelése, miután sem a rendvédelmi, sem az állami tisztségviselői életpályába nem tartoznak bele. Szerinte költségvetési szempontból elhanyagolható lenne az emelés, ezért azt kérte, döntsék el, melyik tárca feladata ezt meglépni és tegyék meg. Miért volt szükség a közvetítő cégekre a letelepedési kötvényeknél?
Szakács László MSZP-s képviselő az azonnali kérdések során a letelepedési kötvényekkel kapcsolatban azt kérdezte Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy miért van szükség a letelepedési kötvények értékesítésénél a közvetítő cégekre. Elmondta, ezek a társaságok az 500 milliárd forintos üzletből sajtóhírek szerint 110-130 milliárd forint hasznot vihettek el. Ezekről az offshore társaságokról egy dolgot lehet tudni, azt, hogy nem Magyarországon adóznak, nem a magyarok érdekében járnak el - jelentette ki. Számos ágazatban nélkülözhetetlen lenne a bérfejlesztés
Gúr Nándor arról beszélt, hogy számos ágazatban nélkülözhetetlen lenne a bérfejlesztés. Első helyen említette a vízügyi igazgatóságokat, jelezve ugyanakkor, hogy a mentősök sincsenek megelégedve a bérükkel, és az államkincstárnál is sztrájkra készülnek, mert kilenc éve nem volt illetményfejlesztés. A kormány nem tesz az iskolai büfék egészségtelen kínálata ellen
Bangóné Borbély Ildikó azt kifogásolta, hogy a kormány szerinte nem tesz érdemben az iskolai büfékben kínált egészségtelen termékek ellen. Idézte Beneda Attila család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkárt, aki megkérte a szülőket, hogy jelentsék, ha gyermekük iskolájának büféjében egészségtelen ételt, italt árulnak. Milyen besúgórendszert akarnak építeni? - kérdezte. Véget ért az MKB privatizációja?
Mesterházy Attila az MKB privatizációját elevenítette fel, szerinte a folyamat nem szólt másról: az állam megmentett egy bankot, majd átjátszotta azt fideszeseknek. Mindezt közpénzből, átláthatatlan módon, a legnagyobb titkolózás mellett. Létrehozták a Fidesz bankját, aminek strómanokon keresztül két tulajdonosa van, Matolcsy György, illetve a miniszterelnök. Azt kérdezte, hogy véget ért-e a folyamat, vagy megvesznek más bankokat is, és mi a cél? Arra is kíváncsi volt, hogy távozik-e Matolcsy György a jegybank éléről ennek a nagybanknak az élére. Hajlandó-e foglalkozni a kormány a mentősök követeléseivel?
Harangozó Gábor arról beszélt, hogy a mentőszolgálat dolgozói "a döbbenetesen alacsony bérek" miatt utcára vonultak. Szerinte a kormány politikájának lényege az, hogy "a fideszes elitnek mindent, a dolgozóknak pedig csak annyit, amennyit muszáj". Hajlandók-e érdemben foglalkozni a mentősök jogos követeléseivel, megkapják-e a megígért béremelést? - kérdezte.
Az egész nyugdíjrendszert újra kell gondolni
Korózs Lajos, az MSZP vezérszónoka igazságos és méltányos nyugdíjrendszer kialakítását sürgette. Szerinte a korábbi jövedelmet egy bizonyos szintig biztosítani kell és meg kell óvni az embereket az elszegényedéstől, a kormány azonban a nyugdíjrendszer "több lábát is kirúgta".
Szóvá tette a korábbi társadalombiztosítási rendszer átalakítását, s szerinte a Fidesz azt üzeni, hogy nincs szükség a területnek elkülönült igazgatási rendszerre. Bírálta a magánnyugdíj-pénztári rendszert érintő változásokat is. Az ellenzéki politikus úgy vélte, ha nem fordul meg a helyzet, akkor a felosztó-kirovó rendszert egy erős szociális támogatási rendszerrel kell kiegészíteni, tovább "jelentős újraszövésre szorul a szociális háló".
Az MSZP politikusa azt is mondta: nőtt a 65 év felettiek szegénysége, sokaknak ma is gondot okoz a rezsi és a gyógyszerek kifizetése. Nem lehet tolerálni, hogy a 2,7 millió nyugdíjasból 1 millió nem kapja meg a létminimum összegét sem - jelentette ki. Korózs Lajos beavatkozást sürgetett az idősotthonokra vonatkozóan is, bírálva, hogy magas a belépési és térítési díj.
Az MSZP bevezetné a korhatár előtti nyugdíjat, felülvizsgálná a megváltozott munkaképességűekre vonatkozó rendelkezéseket, az öregségi nyugdíjat a duplájára emelné és korrekciós programot indítana a nyugdíjak felzárkóztatása érdekében - közölte.
