Egykulcsos SZJA a gazdagoknak?

A kormány bevezettette az egykulcsos 16 százalékos adórendszer, ami nem a kiskeresetű embereknek kedvez, hanem a 2-3 gyerekkel rendelkező, de jól kereső családoknak jelent kedvezőbb adózást.

A foglalkoztatás bővítése nem valósult meg, ezzel szemben egész Magyarországon nőtt a munkanélküliség egy év alatt, a közmunkaprogramot statisztika szemléletűvé tették, csak a számok szerepelnek jól a rendszerbe, a megyénkben élők és családjaik nagy része ezt sajnos a saját bőrükön érzékelik. ? mondta Jeszenszki András.

Az emberek érdekében cselekvő nemzeti kormány idején közel 30 %-kal emelkedtek az élelmiszerárak, így az átlag lakosság olyannyira nehéz helyzetbe került, hogy minimálbér körüli bevételeik több, mint 1/3-át fordítják élelmiszerre, a többit pedig az irreálisan magas közüzemi számlákra.

"mindenki számára ismeretes és felháborító tény, hogy a magánynyugdíj-pénztári tagok megtakarításait - mintegy 3000 milliárd forintról van szó - a központi költségvetésben beleinvesztálták, ebből a jövő nyugdíjait lehetett volna finanszírozni".
A magyar társadalom meglévő jövedelmi viszonyai mellett, ugyanis a munkavállalók több mint 40 százaléka számára rosszabb, másik 40%-a számára legjobb esetben is közel változatlan marad a helyzet.
Kevesek adócsökkentését sokak tehernövekedése kompenzálja az elkövetkezendő 2-3 évben. Havi bruttó 2 millió Ft-os fizetés esetén 343.900 Ft-tal több marad a vezetők zsebében havonta. Ők az igazi nyertesei az adó átalakításnak, míg a vesztesek a munkavállalók.

Állításával szemben az Orbán-kormány adótörvényei nem ösztönzik a növekedést és ezen keresztül a munkahelyteremtést.
Mi igazságosabb és hatékonyabb adórendszert akartunk. Azt, hogy a munkavállalók személyi jövedelemadójánál maradjon kétkulcsos az adórendszer, és 5 millió forintos határ alatt 16 és fölötte 32 százalékos adókulcs legyen.

Elutasítottuk, hogy a munkavállalói kedvezményt csökkentsék, illetve azt, hogy a tőkejövedelmek adóját csökkentsék a munkajövedelmek adójának szintjére.
A második módosító javaslatunk arról szólt, hogy a munkahelyek megőrzése és bővítése érdekében a vállalatok által fizetett járulékot, 3%-al csökkentsük.
A Fidesz-KDNP nagy hangon ígérgette a járulékcsökkentést korában, most ezzel szemben a nyugdíjjárulékot emelte 10%-ra.
A miniszterelnök nem mondott semmit arról, hogy egy hónap alatt megbukott a költségvetés, januárban rekord a hiány, és már 250 Mrd forintot zárolni kellett. Ennek semmi köze nincs már az előző év költségvetéséhez. Ezt a FIDESZ-KDNP állította össze. Ráadásul már, most látható, hogy a növekedés 3%-os mértéke nem teljesül és az infláció viszont magasabb lesz 3,5 százaléknál.

Megjelent az élelmiszerárakban, a ruházati cikkek áraiban, az üzemanyagárakban, és március után az áram- és gázszámlában. Nevetséges a FIDESZ álláspontja, hogy megvédi az embereket. Kitől? Azoktól, akik a különadót kivetették, amelynek egyre nagyobb részét áthárítják a fogyasztókra: vagyis saját maguktól?

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a kormány olyan területeken csökkenti a támogatást, ahol az embereket közvetlenül érintő szolgáltatásokról van szó.
1) Elvon a helyi önkormányzatok szociális támogatásaiból összesen 33 milliárd forintot. Ezzel ismét a legkiszolgáltatottabbakat sújtja.
2) Elfogadhatatlan, hogy a közmunka programokra is jelentősen kevesebbet fordít a kormány feleannyi pénzből, 64 milliárd forintból gazdálkodik majd. Most a zárolással tovább csökkentik a rendelkezésre álló alapot.

Fél év alatt 10 alkalommal módosították az Alkotmányt. Az emberek jogait csorbították további intézkedéseik is, mint pl. elvették a sztrájkjogot is - mondta Aranyos Gábor a sajtótájékoztatón, és kérte a megyei országgyűlési képviselőit, a kormánypárti képviselőket is, hogy támogassák a Parlamentben a hétfőn benyújtott MSZP javaslatot.


Szekeres Imre és Mesterházy Attila törvénymódosító javaslatáról

Átrendezné az adókat és csökkentené a járulékokat az a törvénymódosító javaslat, amelyet Mesterházy Attila és Szekeres Imre szocialista képviselők nyújtottak be hétfőn az Országgyűléshez.
"A társadalmi igazságosság erősítése és a munkahelyteremtés ösztönzése érdekében szükséges egyes adó- és járuléktörvények módosításáról" szóló javaslat ötmillió forint jövedelem felett a 16 százalékos személyi jövedelemadó helyett 800 ezer forint és az ötmillió forintot meghaladó rész után 32 százalékos adókulcsot határozna meg.

A hatályos adótörvényhez képest a családi adókedvezményhez az előterjesztők beemelnék a két eltartott kategóriáját, így a két gyermek esetén a családi adókedvezmény 125 ezer forint lenne a jelenlegi 62.500 forint helyett, amit az egy gyermekes családok is élvezhetnének. A három és minden további eltartott esetén változatlan maradna a 206.250 forint

A javaslat szerint azoknak az alacsony jövedelmű családoknak, akik nem tudják igénybe venni a maximális családi adókedvezményt éppen az alacsony adóalap miatt, az adókülönbözetet gyermektámogatásként fizetnék meg. Ugyanakkor a magas jövedelmű családok esetében, az eltartottak számát figyelembe véve korlátozná a javaslat a családi adókedvezményt. Havi 635 ezer forint jövedelem felett fokozatosan csökkenne az igénybe vehető családi kedvezmény mértéke és havi egymillió forint felett már nem járna kedvezmény.

Az adójóváírásra a javaslat visszaállítaná a 2010. évi szintet, ami így a hatályos törvényhez képest emelkedést jelentene.
A társadalombiztosítási törvényt is módosítaná a javaslat. Az indoklás szerint a munkahelyek megőrzése és bővítése érdekében szükséges a járulékok 3 százalékpontos csökkentése 2011-ben. A munkaadók és egyéni vállalkozók által a hatályos törvény alapján fizetett 27 százalék helyett 24 százalék lenne a járulék mértéke, amiből 21,5 százalék a nyugdíjbiztosítási járulék, 2,5 százalék pedig az egészség biztosítási befizetés lenne. Az egészség biztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül azonban a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalékos, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalékos arányának megtartása mellett a munkaerő-piaci járulék egyről 0,5 százalékra mérséklődne.
Modellszámítást is idéz az indoklás, amely szerint a fajlagos munkaerőköltség egyszázalékos csökkenése három év alatt mintegy 0,15 százalékkal növeli a munkaerő keresletet; az 5 százalékpontos munkáltatói járulékkulcs-csökkentés összességében 0,8 százalékkal emeli a foglalkoztatás szintjét normál esetben, a vállalati szektor versenyképességét is javítja a járulékok mérséklése, ezáltal az ország tőkevonzó képessége erősödik. Általános tapasztalat, hogy a vállalkozások rövidtávon nagyságrendileg 3 százalékpont körüli járulékcsökkenésre reagálnak, ezért a javaslat ezt az érzékelhető mértéket célozza meg - írják javaslatunkban a szocialista politikusok.

Az adótörvények módosításával az MSZP egyebek mellett kezdeményezi, hogy a személyi jövedelemadó csökkentését egyenlően osszák el a különböző jövedelmi sávokhoz tartozók között, és azzal ne csak a társadalom egyötöde járjon jól.