A NATO Parlamenti Közgyűlésének tavaszi ülésszakának üléséről érkezett haza hétfőn Harangozó Tamás, ahol nagyon magas rangú szakértők tartottak előadást, amelyekkel kapcsolatban kérdéseket lehetett feltenni, illetve vitatkozni. Az MSZP politikusa elmondta, mindenkit feszít a közgyűlésen belül is, hogy a szankciók Oroszországra konkrétan milyen hatást gyakorolnak. Azonban abban nem volt vita, hogy újabb és újabb szankciós csomagokra szükség van, márpedig azért, mert, ha kiszámíthatóvá vagy kijátszhatóvá válik valamelyik megszorító intézkedés, akkor arra is kell tudni reagálni.
11. szankciós csomagról ugyan nem volt szó, de egyetértés volt a tekintetben is, hogyha nem lennének megszorító intézkedések, akkor nagyon nem így nézne ki az orosz-ukrán helyzet. A hatékonyságot illetően vannak kérdések, de szükségességet illetően nincs, szögezte le Harangozó Tamás.
„Egyre nehezebb magyarként ott, nem, hogy népszerűnek lenni, de egyáltalán elfogadtatni magunkat” – mondta el a szocialista politikus arra a kérdésre válaszolva, hogy a NATO parlamentben jelen lévő svédek társaságában milyen a hangulat, tekintve, hogy a magyar kormány már hosszú hónapok óta blokkolja Svédország NATO csatlakozását. A kormányzat jelenleg 3 dolgot blokkol a NATO-ban. Egyrészt a svédek NATO-csatlakozását, mindezt úgy, hogy a svédek folyamatosan a NATO-val közös hadgyakorlatokon vesznek részt és a svédek az Alkotmányukon is módosítottak azért, hogy beléphessenek a katonai szövetségbe. Továbbá félmilliárdos segítséget is blokkol a magyar kormány, mely Ukrajnának érkezne, ennek pedig nagyon komoly biztonsági hatása van. Végezetül pedig a kormány ténykedése a NATO Parlamenti Közgyűlését is érinti, hiszen az országok elfogadták, hogy egy új, demokratikus önvédelmi intézményt hoznak létre, (mivel a NATO nem csak katonai szövetség, hanem egy olyan szövetség, ahova csak szabad demokratikus országok csatlakozhatnak) ez a létrehozandó intézmény az új tagországok felzárkózását is szolgálná, a magyar kormány pedig ennek az intézménynek a működését is vétózza, ami teljesen érthetetlen.
Harangozó Tamás kifejtette, egy ilyen intézmény Magyarországnak is előnyére válna, hiszen az ukrán háború utáni helyzetben el lehetne érni, hogy az ukrajnai magyar kisebbségek korábban garantált jogait ismét biztosítsák.
A kormány legújabb döntése szerint nagyjából 2 ezer elítélt embercsempészt helyeznek szabadlábra, az MSZP frakcióvezető-helyettese ezt hihetetlennek és nonszensznek nevezte. Éppen a magyar kormány az, akik tízezrével hozzák be külföldről a munkavállalókat, másrészt pedig bűnözőket szabadítanak az országra. A mostani döntés értelmében „kirakják” a bűnözőket a büntetésvégrehajtási intézményből és bizonyos időn belül nekik el kell hagyniuk Magyarország területét, de, hogy ezt megteszik-e vagy sem, azt nem lehet ellenőrizni. Harangozó Tamás felhívta a figyelmet arra is, hogy ezeket a bűnözőket a magyar hatóságok elkapták, lezajlott a tárgyalás, ez pedig jelentős pénzösszegekbe került, ezután pedig egyszer csak szabadlábra helyezni őket érthetetlen.
Egy másik fontos aspektusa az ügynek, hogy az osztrákok jóideje blokkolják Románia Schengeni-övezetbe történő felvételét, ennek pedig egyik legfőbb oka éppen az, hogy nem tartják elég szigorúnak a határellenőrzést. Magyarországnak azonban érdekében áll a román csatlakozás Schengenhez, ám a kormány azáltal, hogy bűnözőket szabadít többek között Ausztriára is, ennek pont az ellenkezőjét éri el.
