Herczog szerint az energia infrastruktúra küszöbön álló és elkerülhetetlen fejlesztése kapóra jöhet az európai és az Európán kívüli hálózatok leendő összekapcsolása szempontjából. Ebben például a következő költségvetési ciklusban tervezett új eszköznek, a Connecting Europe Facility-nek (Európai Összekapcsolási Eszköz) komoly szerepe lehet. A képviselő azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a tagállamok energiabiztonsága szempontjából nem elégséges a hálózatok összekötése, hanem a hálózatok használatára vonatkozó jogi-szakmai szabályozók egységesülése is szükséges.
Bár a munka részben már megkezdődött – fontos lépés például az európai energiaügynökség, az ACER felállítása –, hosszú út áll azonban még előttünk. Lényeges feladat például a keleti partnerség országai és az uniós tagállamok közötti jogharmonizációs folyamat mielőbbi beindítása. Ebben a folyamatban Herczog a keleti partnerség tagállamainak az aktív közbenjárását kérte, hiszen a közös energiapiaci jogrendet minden érdekelt fél érdekében és részvételével kell kialakítani.
Háttér
Az EU eddigi legnagyobb bővítési hulláma során, 2003-2004-ben azért indította el keleti és déli partnerséget, hogy közelebb hozza szomszédait, és támogassa a politikai, gazdasági és társadalmi reformok érdekében tett erőfeszítéseiket. A 2011. május 3-án alakult EURONEST Parlamenti Közgyűlése 120 tagból áll: 60 tagot az Európai Parlament küld a Közgyűlésbe, 10-10 tagot pedig a következő országok mindegyike (a keleti partnerek): Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Moldova és Ukrajna (Fehéroroszország tagsága a 2010-es választásokat követően felfüggesztve). Az évente legalább egyszer ülésező EURONEST a keleti partnerek közötti, valamint az uniós parlamenti képviselők és keleti kollégáik közötti többoldalú párbeszéd és eszmecsere intézménye, pl. a stabilitás, a demokrácia, a jogszabályok és szabványok közelítése, a kereskedelem, az energiapolitika, az emberek közötti kapcsolatok területén.
