Együttműködésre szorítva

Teljes szívből kívánom és minden rendelkezésemre álló eszközzel támogatom, hogy a Duna Stratégiát még a magyar elnökség idején sikeresen elfogadjuk. Uniós elnökként Magyarország, amely a stratégiában érintett régió központjában fekszik, különösen érdekelt abban, hogy egy jól működő, a térség fejlődését szolgáló kezdeményezés jöjjön létre. Pozitívum, hogy az illetékes biztos, az osztrák származású Johannes Hahn is a térségből származik, így jól ismeri annak sajátosságait. Az előkészületeket látva ugyanakkor kétségeim vannak a sikert illetően, a prioritásként meghatározott 11 célkitűzés ugyanis túlságosan elaprózottá teszi a Duna Stratégiát. Továbbra is azt javaslom, hogy a stratégia 2-3 kulcsfontosságú területre koncentráljon, ahol valódi érdekközösség hozható létre a résztvevő országok között - hangsúlyozta Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője a Duna Stratégia előkészítését tárgyaló európai parlamenti vitában.

A szocialista delegációvezető kifejtette, továbbra sem világos, hogy miként hangolhatóak össze a Duna Stratégiában rögzített és egymással esetenként ellentétes célkitűzések. A vízminőség és a környezet állapotának fenntartása, a hajózhatóság javítása, a folyó energetikai hasznosítása, vagy az öko-turizmus ösztönzése mind fontos célkitűzések, de a stratégiában részes országok eltérő mértékben érdekeltek ezek érvényesítésében. Még hazám, Magyarország esetében is nehéz megtalálni az egyensúlyt a folyó jó környezeti állapotának fenntartása, az ivóvíz-minőség javításának szempontja és a folyami áruszállítás, valamint az öntözési célú hasznosítás szempontjai között. A Bizottság döntése, amely a 11 stratégiai célkitűzés gondozását 11 különböző országra bízta, nem hogy egyszerűsítené a helyzetet, de tovább bonyolítja azt. Nem világos ugyanis, hogy kinek kell összefognia a részterületeken dolgozó 11 országot és egységet teremtenie az egymással versengő prioritások között - mondta Tabajdi.

Ez a feladat minden bizonnyal a magyar uniós elnökségre és az Európai Bizottságra hárul, akiknek intenzív egyeztetéseket kell kezdeniük, ha 2011 júniusában sikeresen le kívánjuk zárni a stratégiát. A Duna Stratégia legnagyobb előnye, hogy együttműködésre készteti, jó értelembe véve együttműködésre kényszeríti az érintett tagállamokat. Ahhoz azonban, hogy ez az együttműködés valóban gyümölcsöző legyen, mindenki számára érvényes és teljesíthető célokat kell meghatároznunk.