Hiba lenne diktátumként beállítani az IMF által elvárt célokat - hangsúlyozta tegnap Kovács László, az MSZP korábbi elnöke, volt uniós biztos. A politikus kijelentette, hogy hiba lenne diktátumként beállítani az IMF ajánlásait. Az IMF által elvárt célok egybeesnek a magyar gazdaság érdekeivel, hisz reális számokon alapuló költségvetésre, fenntartható pénzügyi stabilitásra, az egykulcsos személyi jövedelemadó igazságosabbá tételére, és a gazdasági növekedést visszafogó válságadók, köztük a bankadó kivezetésére vonatkoznak. Kovács úgy vélte, hibát követ el Orbán Viktor kormányfő, amikor az IMF-et az ország saját bankjaként tünteti fel. Az ugyanis nem bank, hanem olyan szervezet, amelyik a válság miatt nehéz helyzetbe került országok megsegítésére törekszik és nem az ország sajátja, miután a magyar állam csak egy az IMF sok részvényese közül. A volt pártelnök kijelentette, reméli, a kormány nem irreális feltételek mellett akar megegyezni az IMF-fel.
Magas államadósság, gyenge bizalom, magas kockázati felár - ezek az ország legnagyobb gazdasági problémái az IMF Valutaalap szerint. Az IMF lapunkhoz eljuttatott közleményéből kiderül: a küldöttség szerint idén recesszióba kerül a magyar gazdaság, jövőre pedig mérsékelt növekedés várható. A delegációt vezető Thanosz Avaritisz szerint a növekedési kilátásokat tovább árnyalja a magánberuházások és a foglalkoztatás alacsony szintje. A közlemény felhívja arra is a figyelmet, hogy rövid távon kulcsfontosságú kihívás a makrogazdasági és pénzügyi stabilitás fenntartása, és ezzel egyidőben egy gyorsabb növekedés alapjainak megteremtése, ami az életszínvonal javulásának szükséges feltétele. A gazdaságpolitikának ezért az IMF szerint arra kell törekednie, hogy fenntartható módon haladjon előre a szükséges költségvetési konszolidációval, állítsa helyre a pénzügyi szektor szilárdságát, valamint hozzon létre egy üzletbarátabb környezetet és támogassa a strukturális reformok végrehajtását, építve az első Széll Kálmán Terv céljaira.
A kormány és a nemzetközi szervezetek között a legnagyobb problémát a tranzakciós illeték jegybankra való kiterjesztése jelenti, melynek bevétele jelenti a kabinet tízpontos munkahelyvédelmi akciótervének egyik forrását. Orbán Viktor szerint az EU-ban évek óta beszélnek a tranzakciós adóról, csak nincs erő annak bevezetésére. Mindössze annyit felejtett ki a kormányfő a képletből, hogy az EU által tervezett adó messze nem ugyanaz: az uniós változat a nemzetközi, spekulációs pénzmozgásokat terhelné, míg a magyar tranzakciós adó mindennemű tranzakcióra vonatkozik. "Nekünk van erőnk, bevezettük, persze, hogy az első reakció a negatív módon érintett világ részéről elutasító, és megpróbálnak minket feltartóztatni. Meglátjuk" - fogalmazott a kormányfő tegnap, a közszolgálati rádiónak adott interjújában. Orbán Viktor elmondta: a munkahelyvédelmi járulékcsökkentő programhoz ragaszkodnak, akár más forrásból is megvalósítják azt.
Kovács László álságosnak nevezte, hogy a miniszterelnök a napokban úgy nyilatkozott, ők a munkahelyteremtés, míg az IMF a bankok oldalán áll, hiszen a bankok veszteségessé tételével befagy a hitelezés, elapadnak a beruházások, ami végső soron a munkahelyek számának csökkenését és gazdasági visszaesést okoz.
Kovács László arra figyelmeztetett, hogy a valutaalap csak az Európai Bizottság hozzájárulásával adhat hitelt az unió tagjainak, ezért nem mellékes, hogyan vélekedik a magyar kormányról a jegybanki függetlenségre vigyázó EKB, illetve az Európa Tanács, illetve azon belül a Velencei Bizottság, hiszen ezen véleményeket is számba veszik majd. A korábbi uniós biztos azt hangsúlyozta, sajnos igenis van jelentősége annak, hogy a magyar kormánynak "messze nem ideális" a viszonya Brüsszellel.
Benedek Noémi,Fazekas Ágnes / Népszava
