Az egyetemi diploma megszerzése után a Pest Megyei Levéltárban kezdett el dolgozni, majd a Párttörténeti Intézet, később a Politikatörténeti Intézet munkatársa lett.
Fő kutatási területe a Szociáldemokrata Párt, a szociáldemokrata mozgalom története volt a XIX. század végén, a XX. század elején. Ugyanakkor ismert kutatója volt az 1918-1919-es forradalmaknak is.
Több önálló kötetet írt, mellette számos más kötetnek volt társszerzője, szerkesztője.
1994 és 1998 között az Országgyűlés elnökének volt a főtanácsadója.
Műveltségét, olvasottságát, a fejében meglévő hatalmas ismeretanyagot mind a történész szakma, mind pedig a politikai közélet szereplői elismerték.
Hosszan tartó, súlyos betegség következtében, 83. születésnapja előtt öt nappal hunyt el szerettei körében. Felesége, öt gyermeke, tizenkét unokája és egy dédunokája gyászolja.
Emlékét kegyelettel megőrizzük.
MSZP
