MTI/mszp.hu | Belföld
2019. március 04. 19:42

Ellenzéki pártok a nyugdíjfolyósítónál tiltakoztak a "közszolgálati rabszolgatörvény" ellen

Ellenzéki pártok a nyugdíjfolyósítónál tiltakoztak a "közszolgálati rabszolgatörvény" ellen
Az egyes köztisztviselők munkaidejének bővítéséről szóló jogszabály ellen tiltakoztak ellenzéki pártok hétfő délután a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság budapesti épületénél.

A nyugdíjfolyósítóhoz mennek ellenzéki pártok

Az egyes köztisztviselők munkaidejének bővítéséről szóló jogszabály ellen tiltakoztak ellenzéki pártok hétfő délután a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság budapesti épületénél. A képviselők a parlamentből vonultak a Váci úti intézményhez - mint elmondták - annak kiderítésére, hogy az intézménynél alkalmazzák-e a "rabszolgatörvényt", illetve a jogszabályoknak megfelelően megtörténik-e a köztisztviselők bérfejlesztése.

Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP frakcióvezető-helyettese hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón a parlamenti üléstől való távolmaradásukat azzal indokolta, az Országgyűlésben A hét van, és nem hajlandók asszisztálni a Fidesz "propagandahétfőjéhez", hasonlóan a két héttel ezelőtti akciójukhoz. Közölte, nem fejezik be a munkát, hanem nyugdíjfolyósítóhoz mennek az ellen tiltakozva, hogy a kormányzati tisztviselőknek március 1-jétől napi kilenc órát kell dolgozniuk, csökkentették az alapszabadságukat és több jogukat is elvették.

Kepli Lajos (Jobbik) arról beszélt, hogy az országgyűlési képviselőknek fontos feladatuk lesz a jövőben is, hogy ellenőrizzék mindazon intézményeket, ahol "üzemszerű visszaélés" történik a törvényekkel. Nem fogják hagyni, hogy a nyugdíjfolyósítónál vagy bárhol máshol "lábbal tiporják a munkavállalók jogait" - fűzte hozzá.

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő úgy vélekedett, hogy az intézményben agyondolgoztatják a munkavállalókat. Ugyanakkor elképesztőnek nevezte, hogy két héttel a határidő előtt nem lehet tudni, hogy a dolgozók miként fognak hozzájutni a beígért béremeléshez.

Tordai Bence (Párbeszéd) arra hívta fel a figyelmet, hogy "a nyugdíjfolyósító dolgozóinak kizsákmányolása" kihat az egész társadalomra, a szolgáltatások minőségére. Az igazgató elismerte, hogy humánerőforrás-fejlesztéssel javulhatna a szolgáltatás minősége, ehhez képest az elmúlt évben minden hetedik embert kirúgták - jegyezte meg az ellenzéki politikus.

Bősz Anett (Liberálisok) az mondta, a kormány sem a munkavállalók jogait, sem méltóságukat nem tiszteli. A "rabszolgatörvény" a súlyos munkaerőhiány bevallása, és a közszolgáltatások elégtelen működése még fel is fogja erősíteni a nagyfokú elvándorlást - fogalmazott a politikus.

Ellenzéki pártok a nyugdíjfolyósítónál tiltakoztak a "közszolgálati rabszolgatörvény" ellen

Korózs Lajos MSZP-s képviselő azután, hogy találkoztak dolgozókkal, illetve az intézmény vezetőivel, rögtönzött sajtótájékoztatón elmondta: egyértelművé vált számukra, hogy az igazgatóságnál alkalmazni fogják a "rabszolgatörvényt". Az igazgató nem tudott választ adni arra, hogy a dolgozó édesanyákat hogyan érinti a szabadság lerövidítése és a bővített munkaidő - tette hozzá. Varju László DK-s képviselő úgy fogalmazott: kiderült, hogy a munkavállalókat kizsigerelik minden olyan hivatalban, ahol "az Orbán-féle rabszolgatartók" ezt megtehetik.

A szocialista politikus szerint a Fidesz "rabszolgává tette a magyar munkavállalókat".

Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció frakcióvezető-helyettese bejelentette: az ellenzéki pártok az Alkotmánybírósághoz fordulnak, mert az Országgyűlés december 12-i "botrányos ülésén" jogellenesen fogadta el kormányzati igazgatásról szóló törvényt. A jogszabály sérti azokat a jogokat is, amelyeket a magyar törvények és a nemzetközi kötelezettségek garantálnak minden magyar munkavállalónak, így a köztisztviselőknek is - magyarázta. Értékelése szerint a törvény miatt most már a kormányzati tisztviselők sem "a haza értékes dolgozói", hanem a kormány rabszolgáivá váltak.

Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője közölte: az ellenzék az elmúlt 9 évben konstruktívan állt a parlamenti munkához, részt vett a törvényalkotásban, a bizottságok munkájában, kérdezték a miniszterelnököt, de "Orbán Viktor és kormánya magasról tesz az ellenzékre és a parlamenti munkára". Azt hangoztatta: nem hagyják, hogy Orbán Viktor kizsigerelje a magyar munkavállalókat, fizetség nélkül dolgoztassa őket, miközben folyamatosan hazudik a magyar embereknek. Ha a parlament falain belül nem tudnak küzdeni, akkor az utcán mutatják meg Orbán Viktornak, hogy van ellenállás - tette hozzá.

Kepli Lajos, a Jobbik országgyűlési képviselője szerint az összellenzéki együttműködést a kormány hozta össze a rabszolgatörvénnyel, és ez az együttműködés addig fog tartani, amíg a kormány folytatja "ámokfutását". Jelezte, mindenkiért kiállnak, akit a kormány politikája hátrányosan érint.

Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese arról beszélt, ha olyan sikeres a gazdaság, ahogy a kormánypropaganda szajkózza, akkor a kormánynak van arra lehetősége, hogy "a munkarabszolgaság" helyett más megoldást kínáljon. Emlékeztetett arra, hogy a köztisztviselői illetményalap 2008 óta változatlan.

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy "a közszféra rabszolgatörvénye" negyvenezer embert érint és a kormányzati igazgatásról szóló törvénnyel Orbán Viktor kifejezetten a dolgozó nőket bünteti, ugyanis a közszférában dolgozók 70-80 százaléka nő. Szerinte végtelenül "álszent és igazságtalan" az a kormánypropaganda, amely feladatokat ír elő a nőknek, közben látványosan bünteti őket egy ilyen törvénnyel.

Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt színeiben politizáló független országgyűlési képviselő azt mondta, a munkaerőhiányra nem az a megoldás, hogy lábbal tiporják a munkavállalói jogokat, inkább olyan gazdasági és társadalmi környezetet kellene biztosítani, amely jó a munkáltatónak és a munkavállalónak is. Ez az, amire Orbán Viktor rendszere képtelen - hangoztatta.