Az első a hatalommegosztás tanának egyik kidolgozójától, Montesquieu-től, a második és a harmadik a hatalommegosztás tanának egyik legelismertebb kortárs hazai művelőjétől, Sári János professzortól, a negyedik Bibó Istvántól származik. „Hogy a hatalommal ne lehessen visszaélni, ahhoz az kell, hogy a dolgok helyes elrendezése folytán a hatalom szabjon határt a hatalomnak.” „Szavazásról és igazságról beszélünk, s máris előtűnik a hatalommegosztás egyik nagy központi gondolata: az, hogy a közösségi élet vitelének meghatározó elve nem lehet kizárólag a többségi elv.”
"A hatalommegosztásos intézményesítés egyik legfontosabb jellemzője és azt is mondhatnánk, politikai rendeltetése az, hogy áttörje, lehetetlenné tegye a ’nyers többségi elv’ érvényesülését.” „A zsarnokság megakadályozásához nem arra van szükség, hogy mereven elválasszunk minden hatalmi centrumot, hanem arra, hogy ne lehessen ellenőrizetlenül közhatalmat gyakorolni.”
A fentiek tükrében tisztelettel kérem minden, az igazságügyi bizottság elnökének véleményét osztó közéleti szereplőt, hogy eddigi olvasmányaikat egészítsék ki Montesquieu, Locke, Constant, Bibó, avagy a hatalommegosztás tana modern művelőinek könyveivel, hogy a modern jogállamok vezérlő elvét megértsék. Hogy megértsék, mi az alapvető probléma az Orbán Viktor által napról napra közelebbről követett putyini államberendezkedéssel. Az, hogy az a XXI. századi diktatúrák egyik típusa.
Bárándy Gergely, országgyűlési képviselő
