Elveszik a jövőt

Már az általános iskolában eldöntené a gyermekek sorsát az Orbán-kormány. Noha a köznevelési törvénytervezet szerint az oktatásért felelős miniszter - máig nem ismert - rendelete határozza majd meg a gyermekek iskolai felvételének szabályait, a koncepcióból az is kiderült, hogy a középfokú oktatásba való bejutás feltétele a képességek állami mérése lesz. Ez alapján eldől, hogy gimnáziumba, szakközépiskolába vagy szakiskolába felvételizhet-e egy adott tanuló, ha egyáltalán felvételizhet.

Tehát elsősorban nem a fiatalok egyéni motivációi és a felvételi vizsgák dönti majd el, hogy ki alkalmas érettségire, vagy egy szakképesítés megszerzésére, hanem az állam, jelen esetben az Orbán-kormány által meghatározott feltételek. Egyértelmű, hogy a gimnáziumi férőhelyek tervezett 40 százalékos csökkentése eleve szűkíti azok lehetőségét, akik piacképes tudásra kívánnak szert tenni. Ráadásul előbbivel szemben deklaráltan 35 százalékra kívánják növelni a szakmunkásképzősök arányát a középfokú oktatásban, tehát a következő években akár erőszakosan is a szakképzésbe irányítanák a diákokat.

A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett szakképzési törvényjavaslat olyan 3 éves, duális képzési rendszert vezetne be, amely az iskola és a vállalkozások közös feladatvállalásán alapuló gyakorlati képzést szorgalmaz. Mindez azt jelenti, hogy a diákok középiskolai tanulmányaik második évétől dolgoznak majd valamilyen gyárban vagy műhelyben, és ezt az állam támogatja, sőt, kifejezetten ösztönzi is, hiszen a szakképzősök csak heti egy nap, azaz 5 tanóra közismereti tantárgyat tanulnak majd, a többi "gyakorlat" lesz. A szakiskolai képzésben ráadásul csak a 9. évfolyamon folyó gyakorlati képzést kell majd megszervezni az iskolában, a másik két évben pedig "valós munkakörülmények között", azaz vállalatoknál dolgozhatnak a diákok.

Általánossá tennék tehát a hároméves, érettségit és továbbtanulási lehetőséget nem nyújtó szakképzést, miközben átalakítják a szakközépiskolák funkcióját is. A szakközépiskolákban a jövőben a "normális" érettségi helyett már csak egy, a "munkakör betöltésére jogosító" szakmai érettségit szerezhetnek majd a fiatalok, amellyel valójában nem lehet tovább tanulni, és önmagában nem minősül majd szakképesítésnek sem.

De nemcsak a szakképzésbe szorítanák gyermekek ezreit, hanem az új köznevelési törvény - amellett, hogy már általános iskola első osztályától intézményesítené a szegregációt - rendelkezik majd arról is, hogy az a tanköteles korú, aki elvégezte a nyolcadik osztályt, de középfokú iskolába nem nyert felvételt, tanulmányait az általános iskola kezdeményezésére az úgynevezett Hídprogramban folytathatja két évig. A Híd I. programba bekerülő 14 éves diákot egyetlen év alatt próbálják majd meg "felzárkóztatni", hogy ismét érettségit adó oktatási intézménybe kerülhessen. Ezt követően sikertelen tanulmányok, vagy a 15 éves tanuló saját döntése alapján a gyermek a Híd II. programba kerülhet, ahonnan azonban már nincs további lehetősége, mert utóbbi kimondottan arra szolgál, hogy a gyermek tankötelezettségének végével, azaz, amint betölti a 16. életévét, végleg befejezhesse a tanulmányait, képesítés nélkül.

Az eredeti cikk az alábbi linken olvasható:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=491734