Kvótakérdés: a kormány kettős beszédet folytat
Tóth Bertalan szerint a kormány kettős beszédet folytat a témában, aminek befejezésére szólított fel. Az MSZP szerint közös európai megoldásra van szükség - közölte.
A szocialista politikus azt is mondta, a kötelező kvóta valóban "csak valaminek a vége lehet, önmagában nem jelent megoldást", de kérdésként felvetette azt is, hogy mi történik majd azzal a 176 ezer menekültstátuszt kérővel, akit Magyarországon regisztráltak.
Emeljék a fizetéseket!
Mint korábban beszámoltunk róla, Korózs Lajos a szegénység elleni küzdelem világnapjának apropóján gyalázatosnak nevezte, hogy a KSH semmilyen tanulmányt nem publikál a témában. Idézte az MTA két hete nyilvánosságra hozott tanulmányát, amely szerint a magyar háztartások 75 százalékának valamilyen szintű nehézséget okoz a szokásos kiadások fedezése, ami a községekben eléri a 90 százalékot is.
A társadalom 67 százaléka nem engedheti meg, hogy egy hétre el tudjon menni nyaralni, egynegyede pedig azt, hogy kétnaponta húst egyen - sorolta, hozzátéve: ez a kormány nem tud kormányozni, csak uszítani, a szegénység ellen azonban nem lehet drótkerítéssel harcolni.
Végül fizetésemelést követelt a közszférában és a versenyszférában egyaránt.
Mi indokolta az állami cégek vezetőinek béremelését?
Lukács Zoltán azt kérdezte: mivel magyarázzák, hogy 5 millió forintra emelkedik az állami cégek vezetőinek bérplafonja, amelyet akár még 20 százalékos egyéb juttatás is növelhet.
Terveznek-e hasonló béremelést a közszféra más területen, például az oktatásban? - firtatta. Mint mondta, 2010 után a kormányzat "pofátlannak" ítélte a 2 millió forint feletti állami fizetéseket, később mégis eltörölték ezt a bérplafont.
Szükség van-e a Liget-projektre?
Tóth Csaba arra emlékeztetett, hogy a Városligetet kétszáz éve a világ első tervezett közparkjának építették és ma is ez sokak kedvenc parkja. A parlament döntése után viszont ide képzelték el az új múzeumi negyedet - tette hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy a zuglói önkormányzat egy tavaszi határozata szerint támogat minden, a Városliget megújítását szolgáló elképzelést, de az új épületek felhúzásával nem értenek egyet.
Az önkormányzat pedig felkérte a kormányzatot, hogy olyan helyen valósítsák meg a projektet, amelyik nem jár a zöldfelületek csökkentésével és a Városliget tájképi jellegének megváltoztatásával - tette hozzá.
Két hete felröppent a hír, hogy Demján Sándor vállalkozó elképzelése szerint a múzeumi negyed a Nyugati pályaudvar melletti, úgynevezett "rozsdazónában" épülhetne fel - hívta fel a figyelmet. Támogatja-e a kormány a múzeumi negyed áthelyezését és mi lesz a Liget-projekttel? - kérdezte.
Miért halogatják a bértárgyalásokat?
Gúr Nándor azt kérdezte, miért halogatja a kormányzat a jövő évi bértárgyalás megkezdését. Mint mondta, a béremelés fékezné a kivándorlást. Az ellenzéki politikus a nettó minimálbér emelését sürgette, emellett azt szorgalmazta, hogy a kormány az emberek javát szolgáló döntéseket hozzon, ami kihatással van a foglalkoztatásra és mértékadó jövedelemtöbbletet jelent.
Milyen célt szolgáltak Lázár János külföldi utazásai?
Demeter Márta Lázár János miniszter 2013-as svájci és olaszországi utazásáról érdeklődött. Az MSZP-s politikus szerint ezek az utak kirívóan költségesek voltak, ám nem tudni, milyen célt szolgáltak. Ha keletkeztek érzékeny nemzetbiztonsági adatok ezen utak során, akkor miért nem minősítették azokat? - kérdezte.
A nemzeti függetlenséget árusítják ki
Harangozó Gábor arról beszélt, hogy az állami földvagyon eladása a nemzeti függetlenség kiárusítása. Szerinte a kormányt semmi sem kötelezi a földeladásra, ráadásul egy jó bérleti rendszer érdemben segítheti, hogy vidéken minél több embernek legyen megélhetése.
Legény Zsolt ugyancsak az állami földek eladásáról beszélt, jelezve, hogy parlamenti eseti bizottság felállítását javasolják, szándékaik szerint e testület az Országgyűlés ellenőrző funkcióját látná el.
Mégis ki a fontos?
Bangóné Borbély Ildikó szerint az új menzarendeletről egyre több helyen lát napvilágot: sótlanok, íztelenek az ételek, és sokszor éhesen mennek haza a gyermekek.
Mikor veszik figyelembe ezeket a jelzéseket? - kérdezte, majd közölte: azt fogják kezdeményezni, a parlamentben is e rendelet szerint főzzenek, s akkor véleményt tudnak majd formálni.
