EP-jelentés hív fel az emberi és kisebbségi jogok tiszteletére

Az Európai Parlament Nemzeti Kisebbségügyi Intergroupját (frakcióközi csoportját) vezető politikus szerint a kisebbségvédelem és a szélsőségek elleni fellépés terén is lenne még teendője az Európai Uniónak. "Amikor több tagállamban is, ahogyan Görögországban, vagy éppen Magyarországon, tobzódnak a neonáci elemek, akkor igenis, ahogyan a jelentés is kiemeli, európai eszközökkel kell hangsúlyosabbá tennünk a kisebbségek jogvédelmét. Igenis, határozottabban kell ellenőriznünk a tagállami roma stratégiák végrehajtását is! Az állampolgársággal nem rendelkező lettországi oroszok is védelemre szorulnak. A jelentés az ő státuszuk rendezésére is felszólítja az Uniót. Amikor egy tagállamban az EU-csatlakozás után erősítik meg a Benes dekrétumokban foglalt a kollektív bűnösség elvét, ahogyan Szlovákiában történt 2007-ben, igenis szükség van arra, hogy az EU tegyen a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tisztelete, az Európa Tanács Nemzeti kisebbségek jogainak védelméről szóló keretegyezményének és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának ratifikálása érdekében." - hangsúlyozta Tabajdi Csaba, az MSZP EP delegációjának vezetője írásbeli hozzászólásában az alapvető jogok uniós helyzetével kapcsolatban.

A szocialista politikus kiemelte: "az alapjogok és a jogállamiság védelme olyan terület, amelyben az Európai Bizottság és a demokratikus európai jobboldal is előrelépést vár, nagyrészt a magyarországi helyzet miatt. "Ahhoz, hogy az EU megőrizze hitelességét az állampolgárok, valamint az unión kívüli országok vezetői szemében, a közösségnek hatékonyan kell fellépnie a tagállamokban tapasztalható emberi jogi jogsértésekkel, a demokratikus értékek csorbításával szemben. Ezt várják el tőlünk az európai polgárok, ezt jelzik az egyes tagállamokban sajnos egyre erősebb antidemokratikus folyamatok, amelyeket az Európai Bizottság vezetői is elismertek." - áll a felszólalásban.