mszp.hu | Belföld | Oktatás
2023. január 23. 13:39

Erasmus: nem a finanszírozásból, a programból függesztik fel az intézményeket!

Erasmus: nem a finanszírozásból, a programból függesztik fel az intézményeket!
Félreértést emlegetett az Erasmus-program kapcsán a kormány részéről Hiller István korábbi szocialista oktatási és kulturális miniszter. Mint mondta, nem pusztán a program finanszírozásából, hanem magából a programból függesztheti fel az Európai Unió a magyar felsőoktatási intézményeket.

„Most először vetődik fel, hogy Magyarországon az alapítványi fenntartásba került egyetemeket kizárják, nem a finanszírozásból, hanem a programból. Mintha félreértés lenne. Hallom kormányzati képviselőktől, hogy ha az erre szóló pénzt Brüsszel nem folyósítja, akkor majd a központi költségvetés más módon állja. Csakhogy itt nem önmagában egy finanszírozási probléma van, hanem a programból függesztik föl az intézményeket” – mondta Hiller az Inforádió Aréna című műsorában szerdán.

Az MSZP Választmányának elnöke kiemelte, hogy a finanszírozást illetően 5,5-6 milliárd forintnyi összegről van szó, a probléma azonban mélyebb, hiszen az Európa Tanács 25 tagállamában „azt vélik, hogy ez az átalakítás, ami rapid sebességgel, nagyon gyorsan történt és az egykori állami fenntartású és tulajdonú magyar felsőoktatási intézmények háromnegyedéből csinált alapítványi fenntartásút, ez ebben a metódusban, ahogy történt, csorbítja az akadémiai szabadságot, csorbítja az autonómiát, és pénzeket átláthatatlan, legalábbis nem transzparens, nem átlátható módon kezel, vagy legalábbis fennáll ennek a veszélye.” 

A szocialista képviselő szerint az Erasmus az EU legsikeresebb és legnépszerűbb, egyértelműen a versenyképességet növelő programja, és messze nemcsak az oktatás terén. „Diákok tízezrei, kutatók ezrei tudnak egymásra találni úgy, hogy ezt a tudást hazahozzák. (...) Nagyszerű szakmai és emberi kapcsolatok kialakítására volt lehetőség”.

A korábbi oktatási és kulturális miniszter szerint, ha Navracsics Tibor uniós források felhasználásáért felelős miniszter „biztos benne, hogy megállapodás lesz, akkor én ebből azt a következtetést vonom le, hogy a magyar fél hajlandó teljesíteni a majdani kéréseket. Ez a megoldásnak egy része.” A másik része, hogy az állam a tudományegyetemeket vegye vissza állami tulajdonba és fenntartásba, mert ez „kutya kötelessége”.

Hiller elmondta, a magyar állam a teljes vidéki egyetemi kört „egyből, minden különösebb tapasztalat nélkül” kiadta a kezéből a kuratóriumok kezébe. Most ezek a tulajdonosok, közben viszont a központi költségvetés ezeknek az egyetemeknek biztos finanszírozást nyújt. A kuratóriumi tagok ráadásul élethossziglanra lettek kinevezve, és ha valaki kiesik közülük, a többiek választanak új tagot. Az egész művelet „egy fikarcnyival nem vitte előbbre a magyar felsőoktatatás színvonalát” – fogalmazta meg a problémát a szocialista politikus. Hozzátette, az alapítványi átszervezést nem szakmai alapúnak, hanem „kimondottan politikai akciónak és politikai indíttatásúnak” tartja, „a hatalom részéről a szellemi-intellektuális tér elfoglalására tett kísérletnek”.

A közoktatás helyzetét és a kormány oktatáspolitikáját az MSZP oktatáspolitikusa a „kudarc” szóval jellemezte. „Ebben a rendszerben a politika nem engedi a szakmai változást” – jelentette ki, példaként hozva, hogy amikor az Orbán-kormány felkérésére egy neves akadémikus megcsinálta a Nemzeti Alaptanterv új és jobb színvonalú változatát, „úgy dobták ki az ablakon, hogy csak úgy süvített”.

Hiller István szerint mai oktatási rendszerben nincs innováció. Kiemelte, a finanszírozás hiánya mellett rendszerjellegű probléma a pedagógusi szabadság súlyos csorbítása. A rendszer „végtelenül merev”, „uniformizált”, „messze nem a jelenkor kihívásainak megfelelő”; nem a gyengébben teljesítő körzeteket, intézményeket, területeket emelte jobb színvonalra, hanem „a jobban teljesítőket korlátozva a lehetőségeiket húzta lejjebb”. A jelenleginél jobb volt az oktatás színvonala, amikor az önkormányzatok voltak az iskolafenntartók, vissza is kéne kapniuk ezt a jogot; a tanári szabadság biztosításával pedig csak a „kimeneti pontokon”, például az érettséginél kellene meghatározni egységes követelményrendszert – részletezte a legfőbb problémákat a szocialista képviselő.

„Az elmúlt több mint 10 év világosan bebizonyította, hogy az, ami jelenleg folyik, az a magyar közoktatás színvonalesése. Ez rossz (...) a legfontosabb szereplőnek: a diáknak, ezért ezt így, változatlanul tartani (...) kimondottan szakmai hiba, sőt, azt mondanám, hogy szakmai bűn a következő generációval szemben” – zárta gondolatait Hiller István.

Kapcsolódó párttagok