Erre 82 milliárdot költenek, a Mátrai Erőműre 140 milliárdot, ez a kettő pontosan ugyanannyi, mint amennyit a magyar munkavállalókra költ a kormány munkahelyvédelem címszóval – hívta fel a figyelmet napirend előtti felszólalásában a Parlamentben kedden az MSZP képviselője, Szakács László.
Azt mondta: a kínaiaktól a vasútra felvett hitellel, az oroszoktól Paksra felvett hitellel és a multinacionális cégekkel kötött megállapodásokkal a kormány úgy adósította el az országot, hogy „az már szuverenitási kérdés”.
Senki nem segélyt akar adni az embereknek: mindenki munkát adna. De akik most, a veszélyhelyzeti védekezés miatt vesztették el a munkájukat, rájuk gondolni kell. Nekik finanszírozni kell az életüket, és ez nem segély.
„Azokat az embereket önök ne nézzék le! Ők nem érnek kevesebbet annál, mint amit értek a járvány előtt!” – mondta a kormánypártok képviselőinek az MSZP elnökhelyettese.
Mennyi munkahelyet akar teremteni a kormány? Hiszen három különböző számot mondtak eddig arról, hányan vannak munka nélkül. Schanda államtitkár 163.000-et, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 281.000-et, belső egyeztetéseken az ITM-ben pedig 330.000-ről beszéltek.
De azt sem tudják, mennyi lesz az idei gazdasági teljesítmény. Varga Mihály pénzügyminiszter 3%-os recesszióról beszél, Matolcsy György jegybankelnök 3%-os növekedésről. A kettő között 6% van, 2700 milliárd forint.
Varga azt mondta: „lehetnek nézetkülönbségek. No de ekkorák? 2700 milliárd forint?” – kérdezte Szakács.
A kormány azt állítja, tudja, mi lesz 3 meg 5 év múlva, de azt sem tudják, mi lesz 3 vagy 5 hét múlva. A miniszterelnök április elején azt ígérte: április be fogja mutatni a történelem legnagyobb gazdaságmentő csomagját. Eltelt április 6-a, de nem mutatta be.
Jobb lenne pedig tisztán látni: hány munkahelyet akarnak teremteni, és hol? Az MSZP elnökhelyettese reményét fejezte ki: nem közmunkáról van szó, hiszen arról már a kormány is elismerte: alkalmatlan arra, hogy visszavezesse az embereket az elsődleges munkaerőpiacra.
