Ez egy nagyon erős vízió. Erős szakszervezetekről szól és például arról, hogy már a szakmunkásképző intézetekben el kellene kezdeni oktatni a munkavállalói jogokat, hiszen a dolgozok sokszor maguk sem tudják, hogy ők jogfosztottak - mondta Komjáthi a tévé Start című műsorában, ahová Soproni Tamás momentumos polgármesterrel együtt hívták beszélgetni.
Az MSZP komoly, a szakszervezetekkel és szakértőkkel folytatott szakmai egyeztetések és tárgyalások után egy sor konkrét törvényjavaslatot fogalmazott már meg, de ezeket a kormány rendre lesöpörte az asztalról.
A „Rabszolgatörvény 2.0” -val kapcsolatban – amely lehetőséget ad a munkaidőkeret két évre való kiterjesztésére – Tóth Bertalan pártelnök vezetésével az Alkotmánybírósághoz fordult a párt a szakszervezetek kérésére a többi ellenzéki párttal közösen, Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke pedig nemzetközi fórumokhoz fordult, mert ez a törvény nemzetközi jogokat is sért – mondta el.
Ennek a törvénynek éppen a kétéves időkeret miatt nem érezhető az azonnali hatása; sok esetben az látható, hogy „amit nem éreznek az emberek közvetlenül a saját bőrükön, azért nem is nagyon mennek ki az utcára, vagy nem nagyon tiltakoznak”.
Ezért a szakszervezetek úgy döntöttek: helyben fognak nyomást gyakorolni arra a cégre, ahol ezt bevezetik, de „abban a pillanatban, ahogy ezt bevezetik” – mondta az alelnök.
A cégek azért merik megsérteni a munkajogot, mert érzik a kormány támogatását. A kormány ugyanis 2010 óta többször módosította a Munka Törvénykönyvét a dolgozók hátrányára, kiszolgáltatottá téve a munkavállalókat, most pedig „már oda jutottunk, hogy a Békés Megyei Kormányhivatal felülírhatja a Munka törvénykönyvét”.
„Totál beáldozza a munkavállalókat” a kormány: több multinacionális vállalat is van, amelyik szó szerint semmibe veszi a magyar törvényeket.
Példának hozta az esztergomi Suzukit, amelynek a kerítéséhez egyszer oda is láncolta magát tiltakozásul, ahol törvényi kötelezettség ellenére a mai napig nem hagyják működni a szakszervezetet, és a Hankookot, ahonnan „szinte lehetetlen” munkavédelmi ellenőrzési adatokat kikérni, amit a munkabalesetek növekvő száma tenne indokolttá.
A kormány nem ül le sem a szakszervezetekkel, sem szakértőkkel; „azt látjuk, hogy szinte az életnek nincs olyan területe, ahol szakmai döntést hoznának. Mindenhol politikai döntést hoznak” – mondta Komjáthi.
Soproni Tamás terézvárosi polgármester a „budapestiek nyakán” lévő „kormányzati fojtogatásról” beszélt, melynek során „abuzív apaként viselkedik Orbán Viktor” a budapesti választókkal szemben.
Idézett egy vidéki fideszes polgármestert, bár nem nevezte meg, aki szerint „pontosan kiszámolták a Pénzügyminisztériumban, hogy milyen törvényt kell hozni” ahhoz, hogy az önkormányzatoktól való forráselvonás a leginkább a fővárost és kerületeit sújtsa.
Szerinte a főváros elleni kormányzati düh oka az októberi vesztésen túl az, hogy itt kevesebb a választókerület, és „mert egyetlen dolog érdekli Orbán Viktort: a hatalomnak a megtartása” és nem az, hogy az emberek érdekében éljen a hatalommal.
Komjáthi azt mondta: különösen azért „bosszantja borzalmasan”, hogy az önkormányzatokat „ilyen szinten egzecírozzák”, mert több vidéki és fővárosi önkormányzat is komoly áldozatot hozott a járvány alatt, például bérpótló támogatást adtak a munkájukat vesztetteknek - amit a kormány nem tett meg.
Példaként hozta a szombathelyi szocialista polgármestert, Nemény Andrást, aki 400 millió forintot különített el kifejezetten bérpótló támogatásra.
Ezek az önkormányzatok „sok más egyéb olyan intézkedést tettek, amivel segítették az embereket a járványhelyzetben, és most ezt kapják érte cserébe?” – tette fel a kérdést.
Soproni beszélt a szerdán felállítandó fővárosi vizsgálóbizottságról, amely a Tarlós-éra visszaéléseit fogja vizsgálni az e-jegyrendszertől a Bálnán, a 3-as és a 4-es metró felújításán át a patkányirtásig. A bizottságba fideszes képviselőket is várnak.
A vizsgálódásnak 2021 decemberéig kell zárulnia, a kormányváltás után pedig „el kell indítani a büntetőeljárásokat” a visszaélések miatt, mert „semmiféle visszaélés a közpénzekkel nem történhet”.
A kispesti önkormányzati cégek vizsgálatáról feltett kérdésre azt felelte: „ígéretünk van az MSZP-től (…) hogy ebben rend lesz és ebben egy kivizsgálás meg fog történni”.
Komjáthi a bizalomról azt mondta: most már az emberek látják, hogy „nem vittek vezetőszáron tömegével szocialista politikusokat”, mert nem volt miért, de azt is látják, hogy viszont most meg nem viszik a fideszes politikusokat, „olyanokat, mint Simonka György, aki még mindig szabadlábon mászkálhat”, és az ügyét addig tologatták, amíg elvesztek a tőle visszaigényelhető közpénzek.
Az emberek „látják, hogy törvényesítik a törvénytelenséget. (…) Melyik országban lehet azt megtenni, hogy (…) a miniszterelnök veje (…) zsíros állami beruházásokhoz jusson?” – tette fel a kérdést.
Soproni az elhalasztott fővárosi fejlesztésekről – például a Blaha Lujza tér és a Széna tér emberek millióit érintő felújításáról - azt mondta: ezek a fejlesztések „nagyjából kijönnének abból a pénzből, amibe a Pénzügyminisztérium Várba költözése kerül.
Csak a Pénzügyminisztérium tetője 10 milliárd forint volt, és akkor ehhez képest beszélünk a Lánchídról”.
