Értünk, nem ellenünk

A január 18-i európai parlamenti vitát felfokozott várakozás övezte Magyarországon. A kormány és az irányítása alatt álló közmédia olvasata szerint Orbán Viktor Strasbourgban Magyarország érdekeit megvédelmezte, a "tájékozatlan EP képviselőket" helyre tette és győztesen tért vissza Magyarországra. A valóság azonban ennek épp ellenkezője. A nemzetközi vizsgálódás nyomása alól nemhogy nem szabadult ki az Orbán-kormány, hanem az még fokozódott is. Amennyiben nem cselekszik érdemben és nem változtat vállalhatatlan gazdaságpolitikáján, antidemokratikus belpolitikáján, külföld- és Európa-ellenességén, akkor az Orbán-kormány komoly szankciókkal számolhat. Sajnos a kormánypárti értékelést sokan a nem jobboldali médiában is átvették, csalódásként élték meg az európai parlamenti vitát. Néhány tapasztalt baloldali politológuson és újságírón, így Mészáros Tamáson, Avar Jánoson és Bolgár Györgyön kívül kevesen értették meg, hogy a múlt heti vita nem egy folyamat végét, hanem annak csak a kezdetét jelenti. Az EP vitát februárban egy újabb, a sorban immár harmadik EP állásfoglalás elfogadása, vagy az ellenőrző (monitoring) eljárás elindítása követheti. Orbán Viktor a várható következményekre figyelemmel szünetet hirdetett a fülkeforradalomból kifejlődő ön- és nemzetgyilkos szabadságharcában. Belement abba is, hogy az Európai Bizottság jogi kifogásain túl a testület politikai jellegű érveit is figyelembe vegye. A kettős beszédet persze folytatja, Brüsszelben még mindig mást mond, mint Budapesten.

A kommunikációs, de legfőképpen a gazdasági mozgástere azonban itthon és külföldön is egyre jobban beszűkül. A strasbourgi vita közszolgálati összegzése ékes bizonyítéka annak, hogy a hivatalos híradások köszönőviszonyban sem voltak a történtekkel, vagyis súlyosan sérült a médiaszabadság Magyarországon. Azt is érdemes végiggondolni, hogy a január 21-i, kormánypártinak mondott "Békemenet" tüntetői, akik az EU-IMF megállapodást a gyarmattartáshoz hasonlították, vajon az EU-val egyezkedő Orbán-kormány mellett vagy ellene vonultak-e utcára?

Ma az lenne a legfontosabb, hogy minél kevesebb magyar ember üljön fel az Orbán-kormány kommunikációjában sugallt ön- és közbecsapásnak! A Magyarországon kialakult súlyos helyzetért nem a külvilág, nem az Európai Unió, hanem kizárólag Orbán Viktor és kormánya felelős. Nyilvánvaló, hogy a kifele mutogatás, a külső ellenséggel folytatott árnyékboksz csak a kormánypárti felelősség elterelését szolgálja. A külföldi bírálatok nem Magyarországnak, nem a magyar népnek szólnak, hanem kizárólag az Orbán kormánynak. Elsődlegesen Magyarország érdeke az, hogy hazánkban újra legyen igazi jogállam, valódi politikai váltógazdaság és az államcsődöt elkerülő, felelős gazdaságpolitika. Európa értünk aggódik, nem ellenünk.

Mi is történt a múlt heti strasbourgi plenáris ülésen? Az Európai Parlament meghallgatta az Európai Bizottság elnökét, mit kíván tenni a testület annak érdekében, hogy Magyarország elkerülje a görög utat, a gazdasági és demokratikus visszarendeződést. Fordulatnak tekinthető, hogy az Európai Bizottság a három megindított kötelességszegési eljáráson túl végre nem csak az Orbán-kormány által hozott törvények betűjét, de szellemét is vizsgálni fogja. A Bizottság, amely eddig "jogászkodott", elzárkózott a magyar alkotmány és a törvények tényleges hatásának vizsgálatától, a jövőben együtt fog működni az Európa Tanáccsal és annak tanácsadó testületével, a Velencei Bizottsággal. Utóbbi két testület ugyanis az uniós jog hatályán kívül eső ügyekben, szélesebb értelemben is értékelheti az európai alapelvek érvényesülését. Az Európai Néppárt felszólalói közül senki nem kérte azt, hogy az Európai Bizottság ne folytassa az orbáni törvények vizsgálatát, s a közösségi joggal való ütközés esetén ne tegyen további lépéseket. Ehhez képest másodlagos, hogy a parlamenti vitában a Néppárt foghíjas padsoraiból felszólalók a pártszolidaritás jegyében próbálták kimagyarázni és megvédeni a jobboldali magyar kormány tevékenységét. A vita harmadik eredménye, hogy Orbán Viktor kijelentette, készen áll az együttműködésre egy a magyar kormány tevékenységét folyamatosan ellenőrző vizsgálatban.

Akik az európai szocialistákat túlzottan visszafogottnak tartották a vitában, nem értették meg: a leendő parlamenti döntés során a túl hangos, túl támadó hangnem azokat a néppártiakat is szolidaritásra készteti-kényszeríti, akiknek erős fenntartásai vannak a Fidesz-kormánnyal szemben. Akiknek a szavazástól való távolmaradása, vagy lehetővé tette a médiatörvényeket elítélő és az alaptörvény elfogadását bíráló két EP állásfoglalás-elfogadását. Rendkívül fontos lenne, hogy a magyar baloldal és a demokratikus ellenzék ne vegye át a Fidesz és a Jobbik stílusát. Magyarország gazdasági-, politikai-, és kulturális megújulásához ki kell tudni lépni abból a politikai gyűlöletspirálból, amelyet a Fidesz a 2002-es választás elvesztése óta gerjeszt. A kemény politikai mondanivalót ki lehet fejezni keménykedés, durva minősítések nélkül is.

Tabajdi Csaba, európai parlamenti képviselő / Népszava