mesterhazy.hu
2012. július 15. 07:48

Eszement egészségügyi kormányzás

"Eszement gályamunkát" végzett, mondta nemrég egy interjú során az egészségügyi államtitkár. Először csodálkoztam rajta, de később rájöttem: igaza van. A kormány eszement tevékenysége nyomán az egészségügyben dolgozók gályarabnak érezhetik magukat, akik pedig megtehetik, el is menekülnek a gályáról.

A Fidesz nem egyszerűen akadályozta az egészségügy korábbi reformkísérleteit, hanem hisztérikus hangulatot keltett velük szemben. Indulatos populizmusa minden normális átalakítási törekvést megakadályozott. Azzal hitegette az ágazatban dolgozókat és érdekképviseleti szervezeteiket, hogy kormányra jutva pénzt és biztonságot hoz az egészségügyi dolgozóknak. A betegeknek hozzáférhető, egyenlő ellátást ígért, vizitdíjtól és áremelésektől mentesen.

Ma már alig valaki lepődik meg azon, hogy a Fidesz az ígéretei szöges ellentétét valósította meg. Mégis, a jóérzésű embereket különösen aggasztja a dúlás, amit a kormány ezen a területen véghez visz. Az egészségügy dolgai ugyanis szó szerint életbevágóak. Az a példátlan felelőtlenség, ami itt megnyilvánul a kormány részéről, különösen veszélyes és teljességgel elfogadhatatlan.

Bár a számoktól többnyire mentes kormányprogram nem mondta meg, mennyivel növelnék a az egészségügyre szánt forrásokat, maga a forrásnövelési szándék egyértelműen megfogalmazódott. Orbán Viktor tehát azt ígérte, hogy növelni fogják az egészségügyi kiadásokat. Orbán Viktor azonban hazudott: az egészségügyre szánt pénzek a kormányváltás óta egyre csak csökkennek. A Fidesznek fontosabb az egykulcsos adó, meg az adókedvezmény - amelynek kedvezményezettjei nagyobb eséllyel vásárolnak piaci egészségügyi szolgáltatást -, mint a mindenkinek járó egészségügyi szolgáltatások fejlesztése.

A Széll Kálmán tervek nyomán forráskivonás történik az egészségügyből, a gyógyszerkassza esetében különösen brutális mértékben. Itt is vannak különadók, amelyekkel a kormány elképesztő károkat okoz. A magyar gyógyszeripar visszafogja az innovációt, az új külföldi fejlesztések pedig meg se érkeznek az országba, mert üzletileg nem éri meg. Ezzel csapást lehet mérni a karvalytőkére, ám ez egyúttal azt is jelenti, hogy a magyar emberekhez nem jutnak el a legújabb, leghatásosabb gyógyszerek. Ami pedig eljut, azért egyre többet kell fizetniük.

Izzadságos munkával sajtolt ki magából béremelést az egészségügyi államtitkárság, hogy legalább fékezze az orvosok és ápolók kivándorlását. Csakhogy a béremelésből kimaradtak például a háziorvosok, az egészségügyi szakdolgozók pedig minimális, esetenként ezerforintnyi béremelést kapnak csupán. Ezt győzelemként feltüntetni színtiszta cinizmus. És ez még nem minden: Szócska Miklós váltig állította, hogy a béremelés fedezete rendelkezésre áll a költségvetésben, mégpedig a chipsadó bevételeiből. A szocialistáknak ezzel kapcsolatosan első pillanattól kételyei voltak, amelyeknek hangot is adtunk. Mára kiderült: sajnos megint igazunk volt.  A kormány ugyanis csökkenti a járó- és fekvőbeteg-ellátás normatíváját. Ez azt jelenti, hogy azt a keveset, amit a kormány az érintett orvosoknak és szakszemélyzetnek fizetésemelésként ad, a betegellátástól vonja el. A Fidesz tehát nemcsak hazudott, hanem veszélybe sodorja a gyógyító-megelőző ellátásokat is.

Az államosított egészségügyi intézmények tetejébe növesztett új vízfej, a GYEMSZI előzetes bejelentés nélkül, ám egyre határozottabban vesz át minden irányítási és ellenőrzési feladatot az ágazatban. Igazi monstrum ez, amely ráadásul számos egymást átfedő tevékenységet végez, végső soron önmaga ellenőrzése is a saját feladata. Mondhatni, megszületett az egészségügyi médiahatóság, egy újabb állam az államban. Tevékenysége nyomán elérte az egészségügyet is a visszamenőleges jogalkotás: az intézményvezetői pályázatok kiírását követően találták ki, hogy 62 éves kor felett ne lehessen ilyen típusú munkát vállalni. Erre hivatkozva érvénytelenítették számos kiváló szakember nyertes pályázatát. Úgy látszik, a Fideszben felfedezték, hogy maradt még néhány poszt az országban, amelynek esetében nem a Fidesz-szimpátia, hanem a szaktudás dominál. Sürgősen tettek is ellene.

Közben gőzerővel - "eszement gályamunkával" - zajlik a társadalombiztosítás felszámolása. A magántőke ellenőrzött bevonását tajtékozva ellenző Fidesz ma arra készül, hogy csendben piacosítsa az egészségügyet. A munkaadók egészségbiztosítást vásárolhatnak munkavállalóiknak, ezért adókedvezményben részesülnek, a szerencsés munkavállalók pedig a magánbiztosítás révén előbbre léphetnek az egyre hosszabb várólistákon. Aki inaktív, munkanélküli vagy akinek főnöke nem engedheti meg magának a magánbiztosítás megvásárlását, az mehet a fapados ellátásba. A kormány tehát nem privatizál intézményeket, hanem belülről bomlasztja szét a nemzeti kockázatközösséget.

Nem szeretnék illúziót kelteni senkiben: rettenetesen nehéz lesz a Fidesz után igazságos, mindenki által hozzáférhető, színvonalas egészségügyet építeni. De meg fogjuk próbálni! A szocialisták célja, hogy az egészségügyi közkiadások érjék el a GDP 6 százalékát (ma 5 százalék alatt van ez a mutató). Pontos menetrendet kell később kidolgoznunk arra, milyen ütemben lehetséges, de politikánk iránya ez lesz. Helyreállítjuk a szolidaritási elvet, bevonjuk a döntésekbe a betegeket és a szakmai szervezeteket. Az ágazat legázolása helyett a konszenzus és a szolidaritás szellemében ajánlunk együttműködést az egészségügynek, vele együtt pedig a hosszabb és jobb minőségű élet reményét a  magyar embereknek.