Európa megfeddte Orbánt

Ma egyébként lejár az Orbán-kormánynak adott határidő, ám a kabinet újabb botrányt kavarhat az Európai Bizottságnak szánt válaszával.

Újabb vizsgálatok indulnak az Orbán-kormány intézkedései miatt, miután az Európai Parlament (EP) tegnap elfogadott egy erről szóló határozatot. Megszavazták ugyanis azt az állásfoglalást, amelyet a négy baloldali frakció közösen nyújtott be. A szocialisták, a liberálisok, a zöldpártiak és az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal által kidolgozott indítvány súlyos aggodalmakat fejez ki a magyarországi demokráciával, a jogállamiság állapotával, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékek és ellensúlyok felszámolásával, az esélyegyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel összefüggésben.

Elfogadásával az EP felszólította az Orbán-kormányt: tegyen eleget az Európai Bizottság (EB), az Európa Tanács (ET) és a Velencei Bizottság ajánlásainak, és azoknak megfelelően módosítsa a már kötelezettségszegési eljárással érintett törvényeket. Egyúttal felkérték az EB-t, hogy vizsgáljon felül több más magyar jogszabályt is. A szavazás után rövid vita volt a határozatról: a szocialista, zöld és liberális képviselők azt emelték ki, hogy ez az állásfoglalás egy vészcsengő az Orbán-kormánynak, és Európának is. Az Unió ugyanis nem lehet laza olyanokkal szemben, akik már tagállamként sértik meg a közösségi alapelveket, jogszabályokat és értékeket. A néppárti és konzervatív politikusok ugyanakkor tagállami belügynek nevezték az EP által kifogásolt jogszabályokat, és azt igyekeztek kiemelni, hogy belpolitikai küzdelemről van szó. Ezzel együtt úgy tűnik, a Fideszt is tömörítő pártcsalád nem állt teljes mellszélességgel az Orbán-kormány mellett, hiszen nem támogatták egyhangúlag a néppárti - többek között Szájer József és Gál Kinga fideszes EP-képviselők által előkészített - határozattervezetet.

A szavazás után azonban a magyar néppárti képviselőcsoport nyilatkozatot adott ki, amely szerint a "koncepciós pereket idézi", ahogyan a szocialista, liberális, zöld és az egységes baloldali frakció megszavazta "a Magyarországot elítélő határozatot". A fideszes közlemény szerint az állásfoglalás "Magyarország önrendelkezését súlyosan sértő pontokat tartalmaz, és kilátásba helyezi az Európai Unióról szóló Szerződés hetedik cikkének alkalmazását is", mely esetén "Magyarország elveszítheti a szavazati jogát, és veszélybe kerülhet több ezermilliárd forint uniós támogatás is". Az MSZP EP-delegációja azonban felhívta a figyelmet: "sem a korábbi, sem a mostani állásfoglalásokban nem szerepel egyetlen olyan mondat, amely elítélné Magyarországot, vagy a magyar állampolgárokat bármilyen módon bírálná. A kritika az Orbán-kormánynak szól, azonban az Orbán-kormány nem egyenlő Magyarországgal." Világossá tették azt is: a Fidesz valótlanságot állít, mert "az elfogadott állásfoglalás az Európai Unióról szóló Szerződés 7.1. cikkére tesz utalást", amely mindössze egy folyamatos monitoring eljárás megindításának lehetőségét veti fel. "De annak is csak a lehetőségét" - írták.

Az Orbán-kormány a fideszes EP-képviselőkhöz hasonlóan érdekes nyilatkozatokat tett. Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára például azt mondta: "nem az egész EP, hanem csak egy szűk többség ítélte el Magyarországot". A kormányzati kommunikációs államtitkár szerint pedig nyilvánvalóan "politikailag motivált döntés" született Strasbourgban.

Tabajdi: "megdőlt a vádaskodás és a torzítás"

Szó sincs róla, hogy bármiféle koncepciós per, vagy azt idéző eljárás folyna Magyarország ellen - reagált lapunknak Tabajdi Csaba a fideszes nyilatkozatokra. Az MSZP EP-delegációjának vezetője szerint ez már csak azért sem állja meg a helyét, mert az EP által elfogadott határozat egyáltalán nem ítélkezik: sem Magyarországot, sem pedig az Orbán-kormányt nem ítéli el. Az állásfoglalás pusztán megfogalmazza súlyos aggályait a magyarországi folyamatok miatt, és felsorolja azokat a tényeket, amelyek miatt a parlament kiemelt figyelmet kér az EB-től.

Mégsem engednek?

Megszületett a magyar kormány válaszlevele az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásaival kapcsolatban. A dokumentumot ma küldi el a kabinet - közölte Orbán Viktor tegnap a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök szerint a jogszabály-módosítási szövegeket rögzítő levél "semmilyen újdonságot nem tartalmaz", az álláspontjuk "védhető", és "egy aránylag egyszerűnek mondható tárgyalássorozat előtt állunk". Amint megérkezik Brüsszel válasza, és a magyar kabinet úgy látja, nincs jelentős eltérés a véleményekben, beterjeszti a szükséges jogszabály-módosításokat az Országgyűlésnek - ígérte Orbán. A három ügy egyikéről, a bírák nyugdíjazásáról azt mondta: "a kormány meggyőzően bizonyította, hogy Magyarországon egy általános, mindenkire kiterjedő nyugdíjrendszer-átalakítás zajlik, amelyből a bírák sem maradhatnak ki." Csakhogy ez nem igaz, hiszen az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése egyetlen más szakmában sem jelenti a munkaviszony kötelező felmondását, kizárólag az igazságszolgáltatásban.

"Higgadt, helyesen mértéktartó állásfoglalás született, nem több és nem kevesebb" - fogalmazott Tabajdi, hozzátéve: a szocialisták nem támogatnának olyan határozatot, ami a magyar embereknek hátrányos.Szerinte ez egy erős jelzés az Orbán-kormánynak, hogy az unió "szoros figyelemmel követi" a magyarországi eseményeket, és nem enged az európai normák betartatásából. Ugyanakkor - mint mondta - a plenáris ülés, illetve a szavazás éppen azt bizonyítja, hogy az Orbán-kormány retorikája nem állja meg a helyét. "Ezúttal is megdőlt a vádaskodás és a torzítás, amely az EP demokratikus jogokat védő munkáját Magyarország elleni támadásként kívánja beállítani" - fogalmazott a delegációvezető. Tabajdi kiemelte: a döntéshozatalnál nem pártpolitikai ideológiák vitáztak, hanem az európai értékek melletti elkötelezettség csapott össze az el nem kötelezettséggel. Mint emlékeztetett: ezt bizonyítja az is, hogy a néppárti határozattervezet nem kapott akkora támogatást, amekkorát az európai parlamenti arányokat tekintve kaphatott volna.

B.I.M. / Népszava

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=521962