Új pozíciójában már most előkészítheti Tüttő Kata, Budapest szocialista alpolgármestere, hogy az április 3-i kormányváltás után végre elfogadható és kifizethető helyreállítási és újjáépítési terve legyen Magyarországnak – ennek részleteiről kérdezték a bizottsági elnöknőt szerda este az ATV Egyenes beszéd című műsorában.
Elmondta, az, hogy az EU „régiós és önkormányzati Parlamentjében” ilyen magas posztot kapott, részben az Európai Szocialisták Pártján (PES) ajánlásának köszönhető, részben pedig egyfajta gesztus a magyar ellenzék felé. „Ez a pozíció ellenzék kormányzóképességéről is szól, hiszen abban gondolkodunk, hogy április 3-a után újra kell tárgyaljuk az EU-s támogatási rendszereket, amiket kap Budapest, kapnak az önkormányzatok, kap Magyarország” – emelte ki emlékeztetve, ide tartozik hangsúlyosan a rengeteg pénzzel járó Helyreállítási Alap is, amelynek a forrásaihoz Magyarország a fideszes kormány átláthatóságnak nem megfelelő politikája miatt nagy valószínűséggel csak a kormányváltással tud hozzájutni.
„Arról is szól ez a szervezet, hogy szeretnénk, ha a városok több közvetlen forrást kapnának. Ez nem csak Budapest érdeke, nemcsak Varsó, Prága lobbizik ezért, hanem sok európai város szövetségesünk ebben” – mondta a testület magyar elnöke.
„Mi már arra készülünk – a magyar ellenzék –, hogy újratárgyaljuk a Magyarországnak jutó Helyreállítási és Újjáépítési Alapot, hogy azt elfogadja az Európai Unió és az Európai Bizottság, és hogy ebben az önkormányzatoknak legyen szerepe, hogy megjelenjen az önkormányzatok hangja is ezekben a programokban” – jelentette be.
Elmondta, már csütörtökön egyeztet az általa vezetett bizottság többek között több magyar helyi vezetővel – köztük határon túliakkal is – a régió zöld programjainak végrehajtásához szükséges feltételekről.
Budapest szocialista főpolgármester-helyetteseként Tüttő kiemelte, a kormányváltás a budapesti ügyeknek is, akár még a meglepetésszerűen kiderült vizes VB-hez is kapcsolódó infrastruktúrának is jót fog tenni, bár a fideszes kormány a Budapest és 3 milliós térsége polgárainak ellehetetlenítésére játszik. „A kormány nem engedte, hogy lecseréljük a buszainkat, sem a hitelfelvétel nem engedte, még azt sem engedte, hogy az EU-s támogatásból vegyünk elektromos buszokat” – sorolta fel.
Aláhúzta, a városnak ezek dacára sok pozitív elképzelése van, és ezek közt olyanok is vannak, amelyekről elvi szinten még a fideszes kormánnyal is meg tudott egyezni: ilyen például az 1870-ben először felvetődött Gellért-hegyi sikló terve is.
„A sikló egy közlekedési beruházás és nem turisztikai beruházás, az a feladata, hogy csökkentse a buszforgalmat a Gellért-hegyen. Nem szeretnénk sok fát kivágni, egy minimális közlekedési beruházást szeretnénk. Szeretnénk, ha mi valósítanánk meg, mert egy UNESCO terület a Gellért-hegy. (…) Van rá elfogadott stratégiánk és nagyon nem mindegy, hogy mi történik ott: a fővárosnak van megvalósítási képessége, van üzemeltetési tapasztalata, hiszen a Budavári Siklót is a BKV üzemelteti. (…) A siklót szeretnénk, de egy zöld közlekedési beruházásként, és ennek az eredményét fővárosi zöld felület fejlesztésre, természetvédelemre, és a zöld fenntartására szeretnénk fordítani” – hangsúlyozta Budapest MSZP-s főpolgármester-helyettese.
