Népszava
2011. december 15. 10:52

Fájdalmas minimálbér

Még maga a kormányzat sincs tisztában pontosan azzal, hogy mekkora kiadást és a mekkora bevételt jelent majd a költségvetés számára, hogy jövőre 93 ezer forintra emelik a minimálbért - állítják szakértők. Elemezők szerint a mostani bér módosítás pótcselekvés az Orbán - kabinet részéről. Ezzel a korrekcióval rosszul járhat a munkavállaló, a munkaadó, de még maga a kormányzat is.

A minimálbér 78 ezer forintról 93 ezer forintra emelésével, illetve a 108 ezer forintos garantált bérminimum bevezetésével a Fidesz-kormány egy olyan intézkedést hoz, amely kétséges, hogy kinek jó. Sokan úgy vélik, ezzel a lépéssel nem járnak jól sem a munkavállalók, sem a munkaadók, sem maga a kormányzat - nyilatkozta lapunknak Katona Tamás. A volt pénzügyminisztériumi államtitkár elmondta: egyenlőre nem lehet kiszámolni, hogy a pontosan milyen bevételi és kiadási tételeket jelent majd a minimálbér módosítása a költségvetésnek. A kabinet által emlegetett száz milliárd forint körüli összeg biztosan szükséges lehet majd az úgynevezett bérkompenzációkhoz. Azt viszont nem tudni, hogy a munkaadók mekkora hányada foglalkoztatja majd a megnövekvő bérterhek miatt a jövőben részmunkaidőben az alkalmazottait, illetve azt sem lehet előre jelezni, hogy milyen mértékű elbocsátások történnek majd a köz, illetve a magán szektorban.

A legalacsonyabb béren foglalkoztatottak száma hozzávetőleg 300-400 ezerre tehető az országban, ami az összes munkavállaló mintegy 20 százalékát jelenti. Ezeknek a dolgozóknak átlagosan mintegy 20 százalékos béremelésre lesz szükségük ahhoz, hogy az adójóváírás kivezetése miatt ne járjanak a mostaninál is rosszabbul - jegyezte meg Katona Tamás. Aki szerint erre a korrekcióra nem lett volna szükség, ha kormány tavaly nem vezeti be az egykulcsos személyi jövedelemadót, amely mintegy 500 milliárd forint bevételkiesést okozott a költségvetésnek. Az Orbán - kabinet azonban nem hajlandó elismerni az egy sávos adó alkalmazása miatti kudarcot, ezért kényszerűségből emeli a minimálbért, méghozzá úgy, hogy a többlet terheket a munkaadókra hárítja, míg a dolgozók legfeljebb csak nem járnak rosszul a korrekcióval.

Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet igazgatója úgy véli: feltehetően a kormányzat sem jár jól a minimálbér növelésével, miután nem érkeznek majd be a költségvetésbe a legkisebb bér emeléstől remélt többlet adók és járulékok. A foglalkoztatók zöme ugyanis - akár a köz, akár verseny szféráról van szó - valamilyen megoldást igyekszik majd találni a bérköltségek növekedésének az elkerülésére. A bér kiadások megtakarításának pedig az elbocsátások lehetnek a legnyilvánvalóbb eszközei.

A minimálbér emelése kapcsán munkáltatókat arra kéri a kormány, hogy öt százalékos mértékig a bérkompenzációt maguk hajtsák végre, miközben efölött a minimálbéren és garantált bérminimumon foglalkoztatottaknál a kormány vállalja a teljes kompenzációt. (Az a vállalkozó, aki nem teljesíti az előírt mértéket, kimaradhat a közbeszerzésekből és állami támogatást sem kaphat jövőre. Csak azoknak a fizetését kelle emelni, akik 216 805 forintnál kevesebbet keresnek.) A költségvetés számára a bérkompenzáció, elsősorban a minimálbérnél és a garantált bérminimumnál, százmilliárdos kiadást jelent - ismerte el a kormányzat. A szakemberek hangsúlyozzák: azzal, hogy a minimális kereset 93 ezer forintra emelkedik, nem lesz több a dolgozók reál bére, mert az adóváltozások "elviszik" a többletet.

Népszava-információ

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=501165