Fáklyás felvonulás a demokráciáért

Több százan vettek részt az MSZP miskolci és megyei szervezetei által rendezett - immár hagyományos - fáklyás felvonuláson pénteken este, Miskolcon. A rendezvényen részt vett és felszólalt Mesterházy Attila országgyűlési képviselő, frakcióvezető, az MSZP országos elnöke is. A demonstrációt az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteletére tartották meg, de a szervezők várták azokat is, akik elégedetlenek a jelenlegi kormány és a jelenlegi miskolci városvezetés politikájával.

A program az Erzsébet téren kezdődött, ahol Gúr Nándor országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke és Káli Sándor országgyűlési képviselő, Miskolc korábbi polgármestere, az MSZP városi elnöke szólt a megjelentekhez. Gúr Nándor szerint félelemben és bénultságban élnek az ország lakói. Félelemben, mert ma már indoklás nélkül bárkit ki lehet rúgni a munkahelyéről, s hozni egzisztenciálisan elkeserítő helyzetbe, s bénultságban, mert a retorziótól való rettegés miatt ezek az emberek csendben, félve szemlélik, mit művel a Fidesz és Orbán Viktor ebben az országban. Rámutatott: a 2/3-os többség az elmúlt majdnem egy évben szakmányban gyártotta az alkotmányellenes törvényeket, ha azok alkotmányellenes voltára az alkotmánybíróság rámutatott, akkor megnyirbálta annak jogait. 10-szer módosítottak alkotmányt, s most arra készülnek, hogy az agyonmódosított alkotmányt lecseréljék egy új, mint fogalmazott, "Fidesz-alkotmányra". Kiemelte: ma már nem lehet véleményt formálni népszavazás útján mondjuk a magán-nyugdíjpénztárakról, a sztrájktörvényt úgy módosították, hogy törvényesen már sztrájkolni sem nagyon lehet, a médiát el akarták hallgattatni, az elviekben független intézményeket korlátok közé zárták. "Lassan már beszélni sem lehet a szabadságról" - hangsúlyozta.

A politikus kijelentette: szabadság akkor van, ha az ember tisztességesen meg tud élni. De a jelenlegi kormány nem erre törekszik. A szegényebből még szegényebbet, a gazdagabból még gazdagabbat akar csinálni az igazságtalan, egykulcsos adórendszerrel, az Út a munkába program leállításával, a megszorításokkal. Az MSZP követeli, hogy ezeket az intézkedéseket töröljék el, s javítsanak a közbiztonságon is, ha szükséges, a településőri szolgálat visszaállításával.

Vármegyék és vármegyei jogú város

Gúr Nándor után Káli Sándor is köszöntötte - utalva a vármegye megnevezés visszaállítását célzó javaslatra - "Borsod vármegye, Abaúj vármegye, Zemplén vármegye és Miskolc vármegyei jogú város megjelent polgárait". Mint mondta, sokan eljöttek a rendezvényükre, de még többen vannak azok, akik otthon maradtak, pusztán azért, mert félnek. Félnek attól, hogy látják őket egy ilyen rendezvényen, esetleg le is fotózzák, netán lehallgatják a telefonját. De ez nem mindig lesz így - figyelmeztetett Káli Sándor - egyre többen lesznek azok, akik felvállalják majd véleményüket, akik ki merik mondani, hogy rossz úton jár az ország, a város. "Mert mi történik most az országban, mi történik most Miskolcon? A hatalom új birtokosai mindenkit leváltanak, mindenkit feljelentenek, aki nem tetszik nekik, mert megtehetik. De mi lesz ezután? Nem tudnak tisztességes megoldásokat kínálni az emberek gondjaira, mert felkészületlenek, mert nem értenek hozzá, mert hazugságokkal nyerték meg a választásokat, mert semmiféle programjuk nincs. S az emberek látni fogják, hogy nem ők azok, kik beszélnek velük, de ők azok, akiknek fogalmuk sincs, mennyibe kerül a boltban egy kiló kenyér, vagy egy liter olaj" - hangsúlyozta. Mint mondta, ahhoz, hogy az ország, a város előrébb lépjen, együtt kell működni, össze kell fogni, nem pedig üldözni, terrorizálni, ellehetetleníteni azokat, akiknek bizonyos kérdésekben más a véleményük. Reményét fejezte ki, hogy ez az idő hamarosan eljön.

Ezt követően indult el a fáklyás menet a Széchenyi és a Kossuth utcákon keresztül a Deák térig, ahol Deák Ferenc szobránál dr. Gurmai Zita európai parlamenti képviselő szólalt fel. Ő elmondta: Kossuth, Széchenyi, Deák biztosan büszke lenne arra, amit mára Magyarország elért, vagyis azt, hogy hazánk 27 európai ország élén állhat fél éven keresztül. Arra viszont már nem lennének büszkék, hogy ezzel a lehetőséggel rosszul sáfárkodunk, s az elmúlt két és fél hónapos uniós elnökségünket tönkretette a médiatörvény miatti összeurópai felháborodás. Felháborodás, mert Európában is látják azt, amit Magyarországon az MSZP és a józanabb gondolkodású politikai erők már hónapok óta mondanak: hazánk egyre inkább távolodik a demokratikus országok sorától. "De mi nem adjuk a demokráciát, küzdünk érte!" - hangsúlyozta. Mint mondta, a szocialisták tisztességgel adták át az országot a Fidesznek, s ők szűk egy év alatt a romlás szélére taszították azt. Készítettek egy durva megszorításokra épülő Orbán-csomagot, de nem mernek azzal kiállni az emberek elé. Ehelyett mindenféle feljelentgetésekkel, lecsukatásokkal próbálják elérni, hogy az újságok címoldalán a botrányok szerepeljenek, az emberek arról beszéljenek, nem pedig arról, hogy milyen újabb megszorításokat, elvonásokat tervez a kormány.

A III. Magyar Köztársaság leváltása?

A menet a Deák térről a Batthyány és a Kazinczy utcákon keresztül a Petőfi térre vonult. Ott Mesterházy Attila beszélt arról, hogy a Fidesz a választások előtt azt mondta: radikális adócsökkentéssel, megszorítások nélkül is lehet szebb és jobb Magyarországot építeni. A fejlődés gátja az MSZP, le kell váltani. Ez megtörtént. Azóta radikálisan csökkentették az adókat is, csak éppen a leggazdagabbak adóját. Ők az ország keresőképes lakosságának 10 százalékát teszik ki. A többiek jó esetben nem jártak rosszul, de jól sem, rossz esetben több tízezer forintot vesztettek havonta. Megszorítások mégis kellettek, kellenek, nevezzék azt bárminek. Az Orbán-csomag ugyanis megszorító csomag.

A pártelnök-frakcióvezető hangsúlyozta: a Fidesznek négy területen nincs igaza. Nincs igaza a társadalompolitikában, a gazdaságpolitikában, a demokrácia-felfogásban és nincs igaza az általa képviselt politikai stílusban sem. Társadalompolitikája a gazdagoknak kedvez, a szegényeket még szegényebbé teszi. A politikailag aktív felső középosztályt támogatják, mert az a Fidesz szavazóbázisa, a többiekkel nem törődnek. "Tisztességes ember, tisztességes párt ilyet nem csinál! Azt mondják, aki akar, az tudna dolgozni, csak lusta. Kérdezem én: ez csakugyan így van? Borsod-Abaúj-Zemplénben és a többi hátrányos helyzetű régiókban csak azért nem dolgoznak az emberek, mert nem akarnak? Szerintem nem!" - hangoztatta. Úgy vélte, a kormány gazdaságpolitikája zsákutcába vezet, mert komoly terheket rak a nagyvállalkozásokra, de ezeket a terheket végül mégis az emberek fizetik meg, hiszen áthárítják rájuk. Ha ezt a gazdaságpolitikát folytatják, akkor a pártelnök szerint 2-3 év múlva visszajutunk a válság legsötétebb időszakába.

A Fidesz demokrácia-felfogását Mesterházy Attila szerint jól tükrözi az alkotmányozás folyamata. Olyan elemeket "csempésznek" bele az alaptörvény szövegébe, amelyek egytől egyik a Fidesz hatalomban maradását szolgálják, törekvéseit erősítik. Ilyen eset például az, hogy terveik szerint az adórendszert csak 2/3-os parlamenti szavazataránnyal lehet majd megváltoztatni. Hiába nyer tehát egy másik párt a következő választásokon, ha az általa rossznak ítélt adórendszert nem tudja megváltoztatni, mert nincs 2/3-os többsége, akkor meglehetősen szűk lesz a mozgástere. A kormányzópárt politikai stílusáról szólva Mesterházy Attila megjegyezte, hogy a Fidesz "alattvalónak tekinti a választókat, s a népnek nincs is más dolga, hogy szolgálja a kiváltságosokat". Ezt a stílust a pártelnök-frakcióvezető pökhendinek, arrogánsnak és kioktatónak tartja.

Mesterházy Attila hangsúlyozta: megítélése szerint a Fidesznek az a célja, hogy "leváltsa a III. Magyar Köztársaságot, s parlamenti diktatúrát építsen ki ebben az országban". Ezt kell megakadályoznia a megújult, s a hibáiból tanuló MSZP-nek, s kormányzóképes alternatívaként fellépnie a lehető legkorábban, már a 2014-es választásokon.