Fáklyás felvonulás Miskolcon

A forradalom és szabadságharc hőseire emlékeztek az MSZP rendezvényén. Ma is követelni kell, amiket akkoriban követeltek. 

A szocialisták több évtizedes hagyományos ünnepsége ezúttal a Herman Ottó Múzeum előtt található Görgey-szobornál vette kezdetét pénteken este. Ott dr. Varga László országgyűlési képviselő arról beszélt: a napokban fültanúja volt egy kisdiák és egy nagyobb társa beszélgetésének. Az idősebb okította a fiatalabbat, mi 1848 üzenete. Béke, megélhetés, szabadság, sajtószabadság. Ezeket sorolta, de ezek nem csak 1848 üzenetei. Ezek most is üzenetek. Mert Magyarország most is békére vágyik, s nem pedig harcra, noha az ország miniszterelnöke folyton harcolna valakivel. Az emberek most is a szegénységgel küzdenek, hiszen nagyon sokan képtelenek kijönni abból a nyomorúságos pénzből, amit bérként megkapnak. Pedig a hatalmon lévők is tudhatnák, hogy nem lehet sikeres az az ország, ahol 4 millió ember él a létminimum alatt.

Varga szerint igencsak szomorúak lennének a '48-as forradalmárok, ha látnák, hogy mi folyik ebben az országban most, a XXI. század elején, a szabadság és a sajtószabadság ügyében. Szomorúak lennének, ha tudnák, hogy például éppen a forradalom ünnepnapja előtt jelentik be a hatalom birtokosai, hogy a köz pénzéből fenntartott tévé mostantól nem közvetíti majd a parlament üléseit.

Miskolc szocialista országgyűlési képviselője arról is beszélt, hogy az ország jelenlegi urai szerencsére azért mégsem tehetnek meg mindent. Ma már nagyon sokan gondolják úgy, hogy elég volt, nem hajlandók tovább asszisztálni az ámokfutáshoz. Felhozta, hogy 307 iskola közül 263 iskola jelezte: nem kérnek az állami ünnepségből, nem hagyják, hogy az intézmény gyermekeit felbuszoztassák Budapestre a központi március 15-i ünnepségre, hogy kvázi biodíszletként vegyenek részt azon. Varga szerint méltatlan, hogy a kormányzat „kirendelt forradalmárokként tekint iskolás gyerekekre".

A képen Varga László. Fotó:Vajda János/MTI

Káli Sándor megyei önkormányzati képviselő, Miskolc volt polgármestere Görgey Artúr életútját méltatta. Hangoztatta: a világosi fegyverletételt követően Görgeyt nagyon sokan átkozták, árulónak tartották, pedig ő csak az egyetlen racionális lépést cselekedte meg. De Görgey keményen állta a sarat, tűrte a mocskolódást, s a történelem végül bebizonyította az igazát. „Nem szabad mindent elhinniük az embereknek, amiket másokról állítanak. Mert gyakran kiderül, mint ahogyan napjainkban is, hogy azok a gazemberek, akik másokat legazembereznek" – utalt a képviselő arra, hogy az elmúlt években sorra mentette fel a bíróság az igaztalanul megvádolt és meghurcolt szocialista politikusokat.

A rendezvény résztvevői ezt követően égő fáklyákkal a kezükben átsétáltak az avasi református temető előtt felállított Palóczy emlékoszlophoz. Itt dr. Simon Gábor, az MSZP miskolci önkormányzati frakcióvezetője méltatta Palóczy László, Szemere Bertalan és Kossuth Lajos emlékét. Ő is kiemelte, hogy neves elődeink gondolatai ma is aktuálisak. „Ha itt lennének, úgy éreznék, hogy semmi sem változott. Kossuth dörgedelmes hangján ma is azt kiáltaná, hogy kívánjuk a sajtó szabadságát! Palóczy ma is belefogalmazná a 12 pontba, hogy felelős nemzeti bankot! Szemere ma is azt javasolná, hogy közös teherviselést!" – jelentette ki.

Szerinte egészen biztosak lehetünk abban, hogy az ország jelenlegi urai sohasem kerülnek majd be a nemzet nagyjai közé. „De hogy is kerülhetnének! Ott nincs helye azoknak, akiknek a gondolatai csak odáig terjednek, hogy a gázszerelő haverból hogyan csináljanak milliárdos vállalkozót, és hogyan kell olyan sertéstelepet létrehozni, ahol lassan az állatok jobban élnek, mint a falu emberei. Gondolataik csak odáig terjednek, hogy hogyan kell zsíros álláshoz juttatni a futsalcsapat tagjait, és hogyan kell úgymond szülői segítséggel napról napra növekvő Pasa-parki luxuslakásokat megszerezni" – hangoztatta Simon.

„Szabadság a jelszó és egyenlőség" – idézte Palóczy László szavait Gúr Nándor országgyűlési képviselő. A szocialista politikus szerint ma Magyarországon rabok ugyan nem vagyunk, de szabadok sem. A hatalom ugyanis elő akarja írni nekünk, mit lássunk, mit halljunk, mit gondoljunk, meg akarják mondani nekünk, hogy mit mondhatunk, elő akarják írni számunkra, hogy mit tehetünk, például vásárolhatunk-e vasárnap, vagy sem.

Szerinte ma az egyenlőség, a törvény előtti egyenlőség is hiányzik. Nincs egyenlőség akkor, amikor emberek milliói nyomorognak, miközben mások, a hatalmon lévő kiváltságosok egyre csak gazdagodnak, s nincs törvény előtti egyenlőség akkor, amikor ugyanezek az emberek érinthetetlenek. Ami viszont kellene, az egy „felelős magyar kormány, amely a népért cselekszik" – hangoztatta.

Gúr Nándor úgy vélekedett, a változásért mindenkinek tennie kell, s olyan erővel kell a népnek kinyilvánítania az akaratát, hogy „Orbán és kormánya megremegjen, s kerüljön előbb-utóbb a történelem szemétdombjára, oda, ahová való".