Hiller István szerint nincs értelme ezt a rendelkezést most bevezetni, mert a magyar közoktatás nem képes megfelelő színvonalú, használható idegennyelv-tudást biztosítani.
Véleménye szerint az idegennyelv-tudással kapcsolatban a kormány elmúlt hét évének mérlege egyértelmű kudarc. Ennek okát rossz döntésekben és sikertelen kísérletekben látja.
A volt oktatási miniszter rossz döntésnek tartja, hogy 2011-ben eltörölték a nulladik évfolyamot és kudarcként beszélt a diplomamentő programról is, mivel azt kevesen tudták igénybe venni.
A politikus szerint most csak a vagyonosabb diákok juthatnak megfelelő minőségű nyelvtudáshoz a drága nyelviskolákban. 2020-tól pedig csak az nyerhet a felsőoktatásba felvételt, akinek van nyelvvizsgája - mutatott rá.
Hiller István szakmailag diszkriminatívnak nevezte ezt a rendelkezést, hiszen csak a vagyonosabbak kerülhetnének be a felsőoktatásba.
Közölte, azt javasolják, a kormány függessze fel a rendelkezést, emelje az idegennyelv-tudás színvonalát. Ha a közoktatás, a nyelvoktatás színvonala bizonyítottan emelkedett, akkor térjen vissza a kormány a felsőoktatási felvételi nyelvvizsgához kötéséhez - tette hozzá.
A politikus a most indult, 2018/19-es tanévvel összefüggésben beszélt arról, hogy Magyarországon az elmúlt közel háromnegyed évtizedben csökkent az oktatás színvonala, és a folyamat folytatódik.
Hozzátette: a PISA-felmérések azt bizonyítják, hogy a közoktatás színvonala gyengébb, mint a kormányváltás idején, 2010-ben volt.
A színvonalesés oka egyértelmű: rossz a 2011-es köznevelési törvény, annak felfogásával van hiba, valamint rossz volt a túlzott államosítás megvalósításának módja - fejtette ki.
Hiller István azt mondta, ezen nem fog javítani a legjobb szándékkal megírt Nemzeti alaptanterv sem.
Amíg a rossz törvény nem változik, nem lesz jobb a közoktatás színvonala - összegzett.
Hiller István egy kutatásra hivatkozva összehasonlította a 2010-es és a 2016-os, illetve 2017-es felsőoktatási adatokat. Ismertetése szerint 2010-ben 114 ezer hallgatót, köztük 54 ezer nappali tagozatosat vettek fel. 2016-ra 26 százalékkal, 85 ezerre csökkent a felvett hallgatók száma, míg 22 százalékkal, 43 ezerre a nappali tagozatosaké - részletezte.
Beszámolt az államilag finanszírozott helyre felvett hallgatói létszámcsökkenéséről is: ez az adat a 2010-es 72 ezerről, 2017-re 59 ezerre csökkent.
Kitért arra, hogy az összes felsőoktatási kiadás a GDP-hez viszonyítva 2010-ben 1,67 százalék, míg 2017-ben 1,54 százalék volt.
Hozzátette: 2009-es áron, az inflációt is figyelembe véve a 2019-es felsőoktatás támogatási kondíciók a 2010-esnek felelnek meg, elmaradnak a 2009-es adattól.
Kérdésre elmondta, az MSZP elnöksége és frakciója hétfőn alakítja ki álláspontját a Sargentini-jelentésről.
Hiller Istvánt kérdezték arról, hogy Emmanuel Macron francia államfő felszólította a konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppártot, hogy - mint fogalmazott - tegye világossá álláspontját, szerinte ugyanis az EPP-nek választania kell, hogy Angela Merkel német kancellárt vagy Orbán Viktor magyar miniszterelnököt támogatja. Az MSZP-s politikus közölte, büszke arra, hogy Magyarország az EU tagja. Minden olyan döntést, amely az EU-ból jön és Magyarország számára hasznos, az MSZP támogat - közölte. Hozzátette: ellenzéki pártként a szocialisták megértéssel fogadnak minden olyan kijelentést, amely az Orbán-kormánnyal szemben jogos bírálatot fogalmaz meg.
Azt döntse el a néppárt, mi az orientáció - hangoztatta.