Fenntartható szolgáltatásra lenne szükség
Heringes Anita (MSZP) szerint nem kellene olyan sürgősen tárgyalni ezt a témát, egy, a fogyasztók, a szolgáltatók és az önkormányzatok számára is fenntartható víziközmű-szolgáltatási rendszert kellene létrehozni. A rendszert igazságosabbá is kellene tenni, mert át kellene gondolni a víziközmű-szolgáltatókra kivetett közműadót, mert őket más ágazatokhoz képest sokkal nagyobb mértékben terheli ez az adó.
Beszélt arról is, hogy a szolgáltatóknál 20-25 milliárd forintos bevételkiesést okozott 2013 után a kormánypártok átgondolatlan törvénykezése. Szerinte az államnak át kellene vállalnia a felelősséget a kiesésekért.
Kitért arra, hogy az ivóvíz alapvetőbb élelmiszernek számít mint a sertéshús, ezért ennek is mérsékelni kellene az áfatartalmát. Elgondolkodtatónak nevezte, hogy míg külföldön 10-20 évente cserélik a vízórákat, addig Magyarországon négyévente, és azt is szóvá tette, hogy csak évente olvassák le a vízórákat. Nyolcévente kellene cserélni az órákat - jelezte.
Maradjon meg az eddigi együttműködés
Hiszékeny Dezső, az MSZP vezérszónoka azt mondta: a korábbi törvény egyedi és különleges jogokat biztosított a szervezőbizottságnak. Példaként említette az egyedi beépítési határértékeket, döntési lehetőségeket, a közbeszerzési ügyintézésre biztosított időt. Kitért arra, hogy 43 - jelentős részben XIII. kerületi és Balaton-parti - ingatlant jelzett az első törvény a vizes bajnoksággal összefüggésben, ezt akkor elfogadták.
Az új javaslat módosítaná preambulumot, ez jogtechnikailag nem bevált gyakorlat - jegyezte meg.
Hozzátette: most további 50 ingatlant sorolnak fel a törvény részeként, egyedi, különleges jogosítványokkal, földhasználati és egyéb jogosítványokat, kisajátítás lehetőségét rögzítenék, de időbeli hatály nélkül. Nem biztos az sem, hogy valamennyi felsorolt ingatlanra szükség van - emelt kifogást, és azt kérte, maradjon meg az az együttműködés, ami az első törvénynél megvolt.
Hatalomkoncentrációs kifogásai vannak az MSZP-nek
Szakács László MSZP-s vezérszónok arról beszélt, a vagyonkezelő jelenleg 742 millió forintnyi ingóvagyont őriz, és bízik benne, hogy a kialakítandó elektronikus árverési rendszer költsége nem fogja meghaladni e kezdő árukészlet értékét.
A szocialista politikus kritizálta azt a kezdeményezést, hogy a nemzeti közműszolgáltatót és a központi adatgyűjtőt is bevonják a Miniszterelnökség alá.
Úgy fogalmazott: a bürokratikus akadályok lebontása hatékonyabbá teszi a kormányzat működését, de "itt a bürokrácia teljes lebontása, egy kézbe, egy hatalmi centrumba való összetömörítése folyik". Ez szerinte egy parlamentáris demokráciában káros.
Korrekt előterjesztés
Tukacs István, az MSZP vezérszónoka szerint nagyon korrekt előterjesztést hallottak. Kijelentette: meg kell oldani egy, a fővárosban előállt problémát, amelyhez állami szerepvállalás szükséges. Az erre vonatkozó pontot helyesnek nevezte, s kiemelte: a konkrét ügyet a beterjesztett jogszabállyal meg lehet oldani.
Az ellenzéki politikus kitért arra is, hogy figyelni kellene arra is, hogy egészségkárosodást előidéző folyamatok merülnek fel, s szerinte állami beavatkozást igénylő egészségügyi beavatkozás szükséges. Kitért arra, hogy a jövőben az összes ilyen ügyre érvényes lesz a szabályozás, s ezért nagyon fontos az átláthatóság és a transzparencia. A képviselő ugyanakkor fájó pontnak nevezte a törvény előéletét.
Támogatás a javaslatnak
A fogyasztóvédelemről szóló törvény, valamint a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény módosításának általános vitájában Tóth Csaba (MSZP) a békéltető testületek mint alternatív vitarendezési fórumok fontosságát hangsúlyozta, amelyek a fogyasztóvédelem egyik legfontosabb pillérét jelentik több mint 16 éve.
Közölte, egyetértenek a javaslattal és támogatni fogják. Rámutatott, hogy a javaslat értelmében a vitában érintett vállalkozás köteles lesz válasziratot küldeni, illetve a meghallgatásra egyezség kötésére feljogosított embert kell küldeni. Ha ezt a kötelezettséget megsérti a vállalkozás, bírságot szabhatnak ki rá - tette hozzá. Kilencezertől ötszázezer forintig terjedő bírságot szabhatnak ki azokra a kis- és közepesvállalkozásokra, amelyek nem jelennek meg a békéltető testület előtt, ez az összeg multik esetében az éves bevétel két százalékáig terjedhet - ismertette.
A kormány számára "nyűg" az irányelv átvétele
Kunhalmi Ágnes (MSZP) szerint a kormány nyűgnek, nemzetközi intézmények felesleges akadékoskodásának tekinti az unós irányelv változását. Kijelentette: olyan adatokról van szó - például a minisztériumok költései - amelyek nem az állam tulajdonát képezik, hanem az emberekét.
A politikus lényeges különbségeket látott a szocialista kormányok adatkezelése, cselekedetei és a Fidesz-kormányé között, kijelentve: míg a korábbiak üvegzsebtörtényt alkottak és alkalmaztak, addig a Fidesz lényegében megszüntette azt.
Az állam szerinte nem érti a korszerű adatnyilvántartás és -szolgáltatás fogalmát. Nem képes megfelelő online adatbázist fenntartani. Kunhalmi Ágnes kijelentette: az előterjesztésből "süt" az inkompetencia, a kormány csak "megúszni" próbálja az unió által előírt feladatot.
A média problémáira a szabadság a megoldás
Kunhalmi Ágnes (MSZP) szerint a javaslat valós célja, hogy akadályozza a kereskedelmi médiumokat a programdíj beszedésében és ezzel tovább nehezítse a működésüket. A politikus felhívta a figyelmet, hogy a programdíj piaca kétszerese a kereskedelmi reklámokénak.
A piactorzító javaslattal a kormány munkahelyeket veszélyeztet - mondta. A média problémáira a szabadság a megoldás, az államnak nem kell mindent szabályoznia, pláne, ha az magától is működik - jelentette ki.
