Mint arról korábban beszámoltunk, Korózs Lajos napirend előtti felszólalásában kijelentette, hogy gyalázatosan keveset keresnek a szociális ágazatban dolgozók, hat éve nem kaptak fizetésemelést az ágazatban, a bérből élők helyzete az elmúlt években folyamatosan romlott. Ugyancsak szót emelt az állami vezetők bérplafonjának emelése ellen. Mint mondta, ha egy szociális ágazatban dolgozó gondozó fizetését összevetik a Magyar Posta vezetőjének bérével, akkor az látszik, hogy a posta vezére a gondozó ötévi fizetését kapja havonta.
Előremutató pontok a javaslatban
A tőkepiaci és biztosítási törvények módosításáról szóló javaslat tárgyalása során Józsa István, pártunk vezérszónoka a brókerbotrányokat és kiemelten a Quaestor-botrányt idézte fel, majd kritizálta a MNB-felügyeleti tevékenységét. Ha a felügyelet próbavásárlást végzett volna, menet közben meg lehetett volna akadályozni a történteket, illetve ha szigorúbbak lettek volna a kibocsátás feltételei, akkor szintén elkerülhető lett volna a kár - mutatott rá.
Hozzátette: az, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter személyesen ismertette a javaslatot, azt jelzi, felvállalja a felelősséget a tőkepiaci és biztosítási törvények megalkotásáért. A fogyasztóvédelem erősítését megfogalmazó célt helyénvalónak nevezte a politikus, aki kitért a javaslat azon pontjára, amely a székhely szerinti tagállam meghatározására vonatkozik. Pontosítja továbbá a javaslat az éves, féléves jelentések körét is - jelezte.
A szocialista képviselő kitért arra, hogy a biztosítónak értesíteni kell az ügyfeleket az általa javasolt módosításról, s ha azt az ügyfél 30 nap után elutasítja, akkor sem mondhatja fel a biztosító. Ennek a módosításnak fogyasztóvédelmi hatása van - állapította meg, és szintén e körbe sorolta, hogy az életbiztosítás díját úgy kell kalkulálni, hogy elegendő legyen minden költségre. A tartós adathordozón való tájékoztatás lehetősége is előrelépés - tette hozzá.
Az MNB-ről szóló törvény módosítását úgy értékelte: az uniós irányelv által a tájékoztatási kötelezettségek megsértése esetén rögzített új szankciókat ülteti át. Józsa István közölte: ez az előterjesztés támogatható, de kevés, a Quaestor által elsíbolt kár megelőzéséhez szükséges pontok hiányoznak, ezért várják a további törvényalkotást.
Lehet előrelépés a Quaestor-ügyben?
A Magyarország és Liechtenstein közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény vitájában Demeter Márta a kétoldalú egyezmények fontosságát hangsúlyozta. A szocialista politikus hozzátette ugyanakkor, kíváncsian várják, hogy a mostani egyezmény biztosította információk nyilvánosak lesznek-e, megtudható lesz-e például a Quaestor tulajdonosi háttere.
A temetőkről szóló törvény módosításával enyhítenék a lezárt temetők tulajdonosainak terheit
Kiss László, hiánypótlónak tartja a javaslatot, amelynek irányával az MSZP egyetért, mert valóban rendezni kell a lezárt temetők helyzetét. Szerinte a temetkezés kérdése ma kissé alulértékelt, holott a temető egy közösség emlékhelye is, ami különösen fontos például a vallási csoportoknak.
A villamos energiáról szóló, az egyetemes szolgáltatók kivonulásával összefüggő törvénymódosítást az MSZP nem támogatja
Tóth Bertalan azt tette szóvá, hogy az energetikai szektor államosítására 1000 milliárd forint közpénzt áldozott eddig a kormány, vagyis a Németh Szilárd (Fidesz) által említett 1062 milliárdot megfejelték ennyivel. Azon véleményének is hangot adott, hogy a kormány olyan jogi környezetet teremtett, hogy az egyetemes szolgáltatóknak nem volt más választásuk, mint hogy visszaadják engedélyüket.
Rögzítette ugyanakkor, nem ördögtől való, hogy az állam megjelenik az energiaszektorban, de a módszert nem tartják jónak.
Problémaként említette, hogy a Miniszterelnökség államtitkára ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató brutális veszteségéről számolt be.
Mint mondta, nem látják annak garanciáját, hogy a cég magasabb színvonalon, olcsóbb energiát fog szolgáltatni a fogyasztóknak, és ezen bizonytalanságok miatt nem támogatják a javaslatot.
Gúr Nándor arra várt választ: miért a Miniszterelnökség képviseli az előterjesztést és nem a fejlesztési tárca? Szerinte a nemzeti közműszolgáltató életre hívásával nincs baj, azzal már sokkal inkább, hogy nem látható a garancia a magasabb szolgáltatási színvonal elérésére. Mitől lesznek kedvezőbbek a díjak? - sorolta kérdéseit.
Úgy ítélte meg: új kifizetőhelyeket hoz létre a kormányzat, mivel nemrég 4 millió forintra emelte a bérplafont az állami energetikai cégek vezetőinek körében.
Kitért arra, hogy az új rendszerhasználati díj mértéke nem ismerhető, de mint mondta, az mindenképpen drágítani fogja az ellátást.
Az országos levéltárnak államinak kellene lennie
A levéltári törvény módosítása esetén önálló szaklevéltárhoz, a Veritas Történetkutató Intézet levéltárához kerülnek a kárpótlás iratanyagai. Hiller István szerint a levéltári törvény megnyitásával egy korábbi változtatás szakmai tévedését is korrigálni kellene: a nemzeti levéltárat államinak kellene hívni, mivel az az állam hatáskörébe tartozó dokumentumokat gyűjti.
Kiss László kijelentette: a Veritas nem illeszkedik a speciális levéltárak sorába, és az intézet kutatási területeihez sem passzol a kárpótlás ügye, csupán egy feladatot hoztak létre az intézet számára.
Kormányzati dilettantizmus
Az egyes polgári és büntetőügyekben eljáró bíróságok illetékességéről szóló javaslatról Bárándy Gergely elmondta, hogy a kormánypárti kijelentésekkel ellentétben nem egy technikai jellegű módosító javaslatról van szó.
Kormányzati dilettantizmusról beszélt, szerinte mindenki látta, hogy a bevándorlás nem fog megállni Röszkénél és ha felépül a kerítés, akkor a menekültek más útvonalakat választanak majd. Ezért pedig hiba volt, hogy csak a Csongrád megyei bíróságok kaptak illetékességet - jelentette ki.
A büntetőeljárások jogállamisága is erősen megkérdőjelezhető - értékelte az ellenzéki képviselő, és közölte: az MSZP biztosan nem fogja támogatni a javaslatot.
Politikai konszenzus kellett volna
A bűncselekmények áldozatainak jogait bővítő uniós irányelv átvételével kapcsolatban Bárándy Gergely politikai konszenzust és további egyeztetéseket szorgalmazott és szóvá tette, hogy noha 10 hónapja ismert a probléma, eddig nem volt ötpárti egyeztetés.
Egyes bíróságok kizárólagos illetékességéről pedig azt mondta: más helyszínekre is meg kellene adni a lehetőséget, aztán ha van ügy, akkor van, ha nincs, akkor nincs.
Az isztambuli egyezményt is ratifikálja az ország!
A biometrikus adatok használatának módosításával kapcsolatban az MSZP támogatja az áldozatok jogainak bővítését - mondta Bárándy Gergely. A szocialista képviselő szerint ugyanakkor olyan áldozatvédelmi dokumentumokat is ratifikálni kellene, mint az isztambuli egyezmény, amely a családon belüli erőszak áldozatait védi.
A politikus hangsúlyozta azt is: a terhelti jogok biztosítása nem azonos a sértetti jogok csorbításával. Úgy ítélte meg: az áldozatok érdeke is, hogy kiderüljön az igazság, hogy a valódi bűnöst büntessék.
Szorgalmazta, hogy egyszerűen és érhetően tájékoztassák az eljárás menetéről azokat a terhelteket is, akik nem ügyvéddel vesznek részt a kihallgatáson.
Felhívta a figyelmet azokra az esetekre is, amikor szükséges az áldozat és az elkövető találkozása. Arra intette a jogalkotót: az áldozat jogosultsága arra, hogy ne találkozzon az elkövetővel, ne írja felül a tárgyalás közvetlenségének elvét, csak akkor, ha az feltétlenül indokolt.
