Az európai uniós pénzekre ugyanakkor nagy szüksége van Magyarországnak, ezért nem nyomtak nemet – közölte a társelnök az ATV Egyenes beszéd című műsorában.
„Igazából (...) majd a megvalósulás során derül ki, hogy most akkor védelem alatt vannak-e az uniós pénzek vagy sem” – mondta, „gumiszabályoknak” nevezve a csomagban lévő szabályozás nagy részét.
Az ügyészség teljhatalma a büntetőeljárásokban nem fog megszűnni, a legfőbb ügyész is ugyanaz lesz. „Ha megszünteti a nyomozást az ügyészség, akkor lehet fellebbezéssel élni. Kötelező jogi képviselet van, igazolásnak nincs helye; (...) ügyvédet kell fogadni, az pénzbe kerül.” A közérdekű alapítványoknál pedig maga a kuratórium dönt a tagjai összeférhetetlenségéről – sorolta a kétségre okot adó tényeket.
Az uniós elvárások részleteit, hogy mivel lehetne garantálni, hogy Magyarországra érkezzen a pénz, a Fidesz ráadásul nem hozza nyilvánosságra – folytatta.
„Brüsszel” sem arra lesz kíváncsi, mi van a jogszabályokban, hanem hogy azokat hogyan fogják alkalmazni. Az elmúlt 12 év tanulságai alapján pedig élni kell a gyanúperrel, hogy „az európai uniós pénzek nem voltak a legjobb kezekben” – tette hozzá.
Óriási károkat okoz a magyar gazdaságban a Fidesz „húzd meg-ereszd meg politikája” az Európai Bizottsággal való egyeztetés során – jelentette ki, példának hozva a forintárfolyam hétfői mélypontját, a 426 forint fölötti eurót, és a csökkenő devizatartalékot.
„Elképesztőnek” nevezte azt a hétfői hírt, hogy kitermelnek 800 millió köbméter gázt a hajdúszoboszlói biztonsági gáztárolóból, hogy piaci áron értékesítsék a devizahiány pótlására.
„Nem a családokat segítik, nem az önkormányzatokat segítik, nem a távhővállalatokat segítik, nem a kisvállalkozásokat segítik, hanem pénzt akarnak, bizniszt akarnak” – vonta le a következtetést.
Kérdésre Ujhelyi István EP-képviselő kilépését az MSZP-ből úgy kommentálta: „nem csak politikustársat veszítek így, hanem egy barátot is”. Nem anyagi, hanem erkölcsi kérdésnek nevezte azt, hogy Ujhelyi adja vissza a pártnak az európai parlamenti képviselői mandátumát, és teljesítse a két éve fennálló befizetési kötelezettségeit.
Azt mondta: az MSZP elsősorban Ujhelyi EP-mandátumát kéri, hiszen az európai parlamenti választáson több mint negyedmillió választópolgár szavazott az MSZP-Párbeszéd közös listájára, a listát pedig nem Ujhelyi vezette; a párt választmánya döntött a javára nagy vita után, „remek más jelöltek”: például Jávor Benedek vagy Kálló Dániel előtt.
A befizetési kötelezettségekről elmondta: minden szocialista képviselő, önkormányzati képviselő, felügyelőbizottsági vagy igazgatósági tag a fizetése jelentős részét, 10%-át a párt Szolidaritási Alapjába fizeti be – a parlamenti képviselők ezen túl a Fidesz által megszavazott fizetésemelésük összegét is –, ebből finanszírozzák a párt karitatív akciót, például a rászorulóknak nyújtott tanszereket vagy a Covid-válság alatt a védőfelszereléseket. Ujhelyi a lemondása hétvégéjén tartozása felét rendezte – közölte.