A szocialista országgyűlési képviselő felszólalásában kiemelte, 1985 óta mit sem csökkent a mellrák elleni küzdelem jelentősége, hiszen az Európai Unió 2022-es előzetes statisztikai adatai alapján az állapítható meg, hogy a nők között a mellrák a leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedés. A viszonylag jónak mondható túlélési esélyek ellenére mégis ez a betegség szerepel a halálokok között a legelső helyen.
Gurmai Zita kiemelte, továbbra is nagyon fontos fenntartani az emlőrákkal kapcsolatos fokozott figyelmet, mivel a Nemzeti Rákregiszter adatai szerint az elmúlt tíz évben szignifikánsan emelkedett a mellrák esetszáma.
Hazánk igen előkelő helyet foglal el az államilag szervezett, emlőrákkal kapcsolatos szűrővizsgálatok tekintetében, hiszen az állami szűrővizsgálatok aránya az összes mellrákkal kapcsolatos szűrővizsgálat vonatkozásában 60 százalék körüli.
Magyarország az évenkénti szűrés tekintetében a középmezőnybe tartozik, azonban az Eurostat legfrissebb adatai szerint azon nők aránya, akiknek emlőrák szűrései között 3 év is eltelik 20 százalék, ez pedig kifejezetten magas.
Gurmai Zita elmondta, Magyarország ugyan a százezer lakosra vetített mellrák esetszám tekintetében az unió alsó harmadába tartozik, sajnálatos módon a mellrák okozta halálesetek vonatkozásában ennél sokkal rosszabbul állunk.
Elmondható, vannak tehát pozitív tendenciák, mégis, számos további lépésre van szükség a mellrák elleni küzdelemben.
Minderre tekintettel Gurmai Zita frakcióvezető-helyettes a következő kérdéseket tette fel Pintér Sándor belügyminiszternek:
- Hogyan változott a mellrákszűrések aránya? Sikerült-e csökkenteni azon nők arányát, akiknek több mint 3 év telik el a mellrákszűrései között?
- Az eurostat 2017-es adatai alapján az 50 és 69 év közötti nőknek alig több, mint 40% vett részt az elmúlt 2 évben mammográfiai vizsgálaton. Hogyan alakul ez az arány most, 2023-ban?
- Sikerült-e csökkenteni idén a mellrák okozta halálozások arányát?
