Mától lehet sétálni az első magyar ügyvédnőről, Ungár Margitról, vagy épp Gyenes Gitta festőművészről, Hajnal Anna költőről, Radák Olga pedagógusról elnevezett parkokban.Az utcatáblákat Horváth Csaba polgármester és Sokacz Anikó önkormányzati képviselő, a női utcanevek egyik kezdeményezője avatták fel.
"Budapesten több mint 2200 olyan közterület van, amely valós vagy fiktív személyről kapta a nevét. Ebből csupán 10 százalék az, amelyet nőkről neveztek el. Fontosnak tartjuk, hogy ezen az arányon változtassunk.” - mondta Horváth Csaba.
Zugló önkormányzata nem csak ezzel tiszteleg a nők előtt, de koncertet is szerveztünk, amelyen Udvaros Dorottya lépett fel kamarazenekarával,a Bosnyák téren megtartott köztéri fogadóóránkon pedig virágot osztottunk az arra járó hölgyeknek.
A most elnevezett parkok az alábbi Zuglóhoz köthető, ismert nőkről kapták a nevüket:
Gyenes Gitta (Gottlieb Margit) (1887–1960)
Festőművész, grafikus. Budapesten Karlovszky Bertalannál, majd Nagybányán, Bécsben és Rómában tanult. Rendszeresen részt vett a Nemzeti Szalon tárlatain, porcelánfestéssel is foglalkozott. Lakásán művészeti szalont tartott fenn, melynek rendszeres látogatója volt Karinthy Frigyes és József Attila is. Zuglóban a Gyarmat utca 2., később az Amerikai út 74. szám alatt lakott.
Nincs közterület elnevezve róla.
Radák Olga (1890–1943)
Az Erzsébet Nőiskola (Teleki Blanka Gimnázium) tanára, igazgatója, pedagógiai szakíró.
A magyar nőnevelés jelentős alakja. 1923-ban az Erzsébet Nőiskola (ma a Teleki Blanka gimnázium) épületében működő tanárképző főiskolára került. Amikor ezt az intézményt 1928-ban Szegedre helyezték, választania kellett a szegedi főiskolai tanárság és az Erzsébet Nőiskola újjászervezése, igazgatása között. Az utóbbi mellett döntött, és tizenöt éven át, 1943-ban bekövetkezett haláláig állott az intézmény élén. Neveléstudományi szakíróként is jelentőset alkotott. Emlékét a Teleki Blanka Gimnázium végzős hallgatói között évente kiosztott díj is őrzi.
Nincs róla közterület elnevezve.
Hajnal Anna (1907–1977)
Költő, versei a háború előtt a Nyugatban jelentek meg, mentora Babits Mihály volt. Verseskötetei mellett elbeszéléseket, műfordításokat és gyermekverseket is kiadott. Egykori lakhelyén, a Stefánia út 61. szám alatt emléktábla őrzi emlékét.
Nincs közterület elnevezve róla.
Ungár Margit (1897–1969)
Az első magyar ügyvédnő. Már a tanulmányai során számos nehézséggel kellett megküzdenie. Az egyetemi felvételinek például előfeltétele volt, hogy mindenből kitűnő legyen – miközben a férfiaknál ez nem volt kikötés. Aztán a fővárosban szeretett volna tovább tanulni, amit nem engedélyeztek, így előbb Debrecenben, majd Szegeden folytatta jogi tanulmányait. 1928. június 24-én tette le az ügyvédi vizsgát. Az eseményről szinte valamennyi hazai napilap beszámolt. Tevékeny részese volt annak a beadványnak, amelynek célja a nők választójogának megadása és szabad pályaválasztásuk törvénybe iktatása volt. Elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy manapság több ezer ügyvédnő praktizálhat Magyarországon.
Nincs róla közterület elnevezve
Budapest Fővaros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata