STOP: - Államosították a Babakötvényt...
Simon Gábor: - Valóban, a Parlament elfogadta azt a jogszabályt, amely a Babakötvénynek és az ahhoz kapcsolódó Start-számláknak az államosítását jelenti.
-Miről is van szó pontosan?
Egy olyan, létező megtakarítási formáról beszélünk, amelyet még a mi kormányzati időszakunkban alaposan átgondolva raktunk össze és vezettünk be. 2005-ben hoztuk azt a törvényt, amely a Babakötvényt és a Start-számlát életre hívta. Akkor erre úgy tekintettünk, hogy ez egy befektetés a jövőbe. Azért vezettük be, hogy a fiatal felnőttek számára legyen egy biztos alap, egy olyan induló összeg, egy támogatási lehetőség, amely a családi gondoskodás és az öngondoskodás mellett egy olyan többletlehetőséget nyújt, amely az életkezdés a családalapítás, a tanulás vagy éppen a lakóhely megteremtéséhez nyújt segítséget.
-Indokolja valami a mostani változtatásokat?
A rendszer jól működött, az elmúlt években nem volt gond a kötvénnyel. Kereskedelmi bankokban és az Államkincstárnál is lehetett számlát nyitni. A Babakötvény alanyi jogon jár minden egyes gyermeknek, aki 2005. december 31. után született. Ehhez a szülők nyithattak Start-számlát. Akik nyitottak, azok többnyire bankokban tették, kisebb részben a Magyar Államkincstárnál. 5-600 ezer gyermek jogosult jelen pillanatban a kötvény adta lehetőségekre, közülük 150-160 ezernek van Start-számlája, ami utólagos befizetést jelentett a családok részéről. Ebből 3423 volt olyan, amit az Államkincstárban nyitottak meg. Most ennek a létező rendszernek az államosítását döntötte el ezzel a jogszabállyal a kormány.
-Az államosításon kívül is lesznek benne változások.
Kibővítik a rendszerbe való belépés lehetőségét, aminek az elemeivel egyetértünk. A bővítésnek két iránya lesz: egyrészt már minden 18 évesnél fiatalabb gyermek számára elérhetőek a Babakötvény és a Start-számla lehetőségei. Ebben az esetben a számlán megjelenő állami támogatás nem vehető igénybe - megtakarítási formaként tudja használni a család. Másrészt eddig limitált összegről beszéltünk. Ez optimális esetben azt jelentette, hogy a Start-számlára egy évben 120 ezer forintot fizethettek be a családok. Most ennél nagyobb összeget is be lehet fizetni, megszűnt a felső határ. Még egy ponton bővítették a lehetőségeket - már nemcsak a szülők, hanem bármely családtag nyithat a gyermek számára Start-számlát.
-Ez valóban előremutatónak tűnik.
A dolog elvi megközelítésével kapcsolatban vannak komoly aggályaink. Egyrészt nem értjük, hogy egy régi, jól működő rendszert miért kell megváltoztatni, másrészt az elmúlt két esztendő tapasztalatai alapján erős félelmeink vannak. Mindaz, ami államosítást jelent, ma kockázati tényezőnek értékeljük. Éppen az elmúlt két év kormányzati magatartása alapján, ahol az adott politikai érdekeknek megfelelő jogalkotást figyelhettünk meg, ahol visszamenőleges törvénykezés van, ahol a regnáló kormányzati hatalom a saját igényei, személyes érdekei, kénye-kedve szerint változtat a jogszabályokon, ott nem jelent garanciát, ha valamit államosítanak. Sőt, konkrét tapasztalatok azt mutatják, hogy az államosítás nemhogy megvéd, hanem esetenként egyenes útja a tulajdon elvesztésének. Gondoljunk például a magánnyugdíj-pénztári tagok számláján vezetett befizetésekre. Ezeket államosították, és el is vesztek az állami büdzsében. Így mondhatjuk, hogy a tapasztalatok alapján rossz üzenete van, ha az Orbán-kormány valamit államosít.
-Attól tartanak tehát, hogy egyszerűen állami vagyon lesz a befizetésekből?
Ha meseszerű szeretnék lenni, azt mondhatnám, hogy Matolcsy tündérországában a kormányzati kisgömböc újra lát valamit, amit," hamm, be tud kapni". Ez most éppen a Babakötvény és a hozzájuk tartozó Start-számlákon vezetett befizetések. Még inkább árulkodó, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium az intézkedés céljaként mit jelöl meg. Közleményükben az áll, hogy az "adósságfinanszírozási és likviditási kockázatok mérsékléséhez" akarnak hozzájárulni vele. Ez gyakorlatilag olyan problémák mérséklése, amelyeket nem kis részben a kormány maga idézett elő unortodox gazdaságpolitikájával. Ezért vannak erőteljes fenntartásaink az államosítással kapcsolatban.
-A kormány gyakorlatilag ezzel elismerte, hogy hazánknak likviditási problémák vannak?
Én ezt tartom a legveszélyesebb megállapításnak. Ez egy olyan közlemény volt, amely nemhogy megnyugtatná az érintetteket - bár ez volt az eredeti célja -, hanem éppen ellenkezőleg: megijeszti. Az NGM gyakorlatilag elismerte, hogy a "tündérország", a megszokottól eltérő gazdaságpolitika a gazdaság minden szintjén és az élet minden területén többletterhet, nehézséget jelent. Nem közleményeket kéne kiadni, hanem a rendszert normálisan, garanciákkal működtetni.
-Ez valóban arra utal, hogy a Babakötvény és a Start-számlák a jövőben közvagyonná válhatnak...
Ha ezek a kockázatok nem mérséklődnek ezáltal, akkor mi a következő lépés? Járhatnak-e úgy a Start-számla tulajdonos gyermekek és szüleik, ahogy jártak például a magánnyugdíj-pénztári tagok? Járhatnak-e úgy ezek a családok, ahogy az esztergomi családok jártak, ahol az akkori fideszes városvezetés az elhibázott, túlköltekező önkormányzati magatartás és a hiányok elfedésére az ottani gyermekek részére alapban biztosított, kicsit a Babakötvényhez hasonló forrást használták fel? Amikor a város költségvetése elérte azt a szintet, hogy likviditási problémák voltak - ahogy most a NGM írja -, akkor hozzányúltak ehhez a forráshoz és ebből finanszírozták az adósságkezelést. Így már érthető, hogy semmiképpen sem tartjuk jó üzenetnek az államosítást, éppen ezért kellő garanciákat kell ahhoz teremteni, hogy a babakötvényesek nem járhatnak úgy, mint a magánnyugdíj-pénztári tagok és az esztergomiak. Erre pedig nem elég válasz, hogy "de a törvényben az van", mert a törvényeket, jogszabályokat az elmúlt időszakban a kormányzati többség a saját politikai érdekeinek megfelelően változtatta.
-És mi lehet az a válasz, ami elfogadhatóvá teszi ezt az intézkedést?
Több ponton szükséges megerősíteni a rendszert. Világosan és egyértelműen bele kell foglalni az elidegeníthetetlenségre és a visszafizetési garanciára vonatkozó szabályokat, a mostaninál erősebben. Akár olyan módon, ahogy az Országos Betétbiztosítási Alapnál, ahol az állam garanciát vállal a betéti összegek visszafizetésére. A másik pont, hogy tarthatatlan az, hogy a Start-számlára befizetést is terheli a tranzakciós illeték. Ez a befizetés legyen illeték- és adómentes! A harmadik pedig, hogy a Babakötvény induló összegét - amit az állam ad - infláció-arányosan emelni kell. Nem megengedhető ugyanis, hogy az elértéktelenedjen. Csak megjegyzés, hogy jó lenne arra is garanciát kapni, hogy - ha már a cél az állampapírban történő lakossági megtakarítás növelése - az ehhez járuló legjobb piaci kamatozási feltételeket fogják biztosítani. És jó lenne arra is látni biztosítékot, hogy a befizetéseket nem lehet menet közben sem más célra felhasználni, tehát nem képezhetik alapját más kormányzati kiadásoknak. Ezekkel egyetemben is azt mondom, hogy kockázati tényező az államosítás, de így, a garanciát jelentő módosításokkal együtt talán elfogadható.
-Az említett közlemény ugyanakkor a laikusok számára olyasmit is sugallhat, hogy az állam bevételi forrásként tekint a Babakötvényre.
Legalábbis a külföldi befektetők felé ezt akarja mutatni. Az összeg, amiről beszélünk, két részből áll: az egyik, amit a lakosság fizet be, a másik, amit az állam elhelyezett a számlákon. Az államosítással - korábbi számítások szerint -15 milliárd forint került az Államkincstárba.
-Eddig a kereskedelmi bankok forgatták ezt az összeget, most az állam fogja. Mi lesz a hozamával, vagy az esetleges veszteséggel?
Amikor az állam tőzsdézik, az - legalábbis a jelenlegi kormány alatt - nem túl sikeres. Gondolok itt a jelentősen veszteséges MOL-, vagy RÁBA-részvények vásárlására. Az elmúlt két év nem igazolja, hogy az állam jobb gazdája lenne a Start-számláknak, mint a piaci szereplők. Sőt, látható, hogy mikor az Orbán-kormány elkezd tőzsdézni a közvagyonnal, akkor mi, állampolgárok, rendszeresen rosszul járunk.
-Mit vár az MSZP attól, hogy ezeket a módosításokat felveti?
Jogos a kérdés, hiszen az elmúlt két évben azt is tapasztalhattuk, hogy a legracionálisabb javaslatok sem tudtak a kormánypolitika falán átjutni. Egyszerűen nem tudnak áttörni azon a zárórétegen, amit a kétharmad önmaga és a józan racionalitás közé húzott. Ezért illúziónk nincs, de önmagában a lehetséges veszélyek felvetését is fontosnak érezzük, hiszen így az érintettekben felvetődik az igény arra, hogy ebben az ügyben fellépjen. Ezzel felkelthetjük a társadalom jelenleg nem jól működő önvédelmi reflexét is. Azt semmiképpen nem szabad megengedni, hogy a Babakötvény a rendszerváltás utáni idők békekölcsöne legyen, ezért önálló képviselői indítvány formájában megtesszük az említett módosító javaslatokat.
Szerző: Csanádi
