A vízvezetékek felújítására muszáj költeni, ezt mutatja az is, hogy a nyáron volt olyan nap, amikor egyszerre 44 helyen jelentkezett csőtörés. „Egy 150 éves városban vannak nagyon öreg, 120 éves csövek, 100 éves csövek, meg nagyon rossz állapotú hetvesenek” – jegyezte meg Tüttő Kata. Hozzátette, ezeket folyamatosan cserélni kellene, azonban az elmúlt 10 évben, mióta a kormány rögzítette a víz árat - ezáltal kötelezte a Fővárosi Vízműveket, hogy minden gyógyszergyárnak, erőműnek, autómosónak rögzített áron adja a vizet – azóta a főváros és minden vízszolgáltató úgy oldotta meg a spórolást, hogy halogatta a vezetékek felújítását.
A vezetékek állapota évről évre romlik, a kormányközeli Századvég pedig már 2016-ban megjósolta, hogy nagyjából mostanra lesznek komoly vízellátási problémák. Egy csőtörés esetén pedig hatalmas károk keletkezhetnek, hiszen a víz elfolyik a föld alatt, az épületek alatt, ez pedig az utak beszakadását, épületek összeomlását is eredményezheti.
A víz ára két részből tevődik össze: egyrészt rengeteg ember dolgozik a víz kitermelésén, másrészt pedig a vizet el kell juttatni a felhasználókhoz. Ez utóbbi pedig 5400 kilométernyi vízcsőrendszer karbantartását, felújítását jelenti. A teljes hálózat megújításának költségét azonban nem lehet pusztán az emberekre terhelni. Ezt közösségként kell megbeszélni a helyi önkormányzatokkal, a kormánnyal és a vízművekkel, miként lehet fedezni a felújítással járó költségeket.
Mára olyan veszteséget okoz az, hogy az akkumulátorgyáraknak és a gyógyszergyáraknak is előre megszabott, alacsony áron kell szolgáltatni a vizet, hogy az már a mindennapi működést is veszélyezteti. Tüttő Kata szerint, ha a piaci szereplők, akik több tízmilliárdos nyereséget termelnek, megfizetnék arányosan a víz kitermelésével járó költségeket, akkor körülbelül dupla ennyit kellene fizetniük.
A városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes kiemelte, törvénymódosítás nélkül megoldható lenne az előállt helyzet, a kormánynak csupán be kellene tartani a saját maga által hozott törvényeket. A főváros pedig nem a lakossági árat szeretné megemelni, hanem a törvény szerint a víz árának fedeznie kell a kitermelés költségeit, így tehát a gazdasági szereplők díjszabását kellene átalakítani. Ezt a díjat pedig minden évben a miniszternek kellene meghatároznia. „Ez a feladata, benne van a törvényben, csak be kellene tartani, de nem tartják be” – emelte ki Tüttő Kata.
A Fővárosi Vízművek javaslatot tett az Energiaügyi Minisztérium felé a víz árának 509 forint/köbméter szerinti meghatározásáról, ez pedig csak a gazdasági társaságokra vonatkozna. A jelenlegi 200 forintos ár „egyáltalán nem elég semmire”, gyakorlatilag a főváros támogatja a hatalmas nyereséget termelő erőműveket, ipari létesítményeket. Az MSZP alelnöke tisztázta, a nagy vízigényű vállalatok 20 milliárd forintos nagyságrendű profitot termelnek, így nem fognak belerokkanni a víz díjának megemelésébe. Ezzel szemben Budapest városvezetésének jelenleg a színházaktól, a közvilágítástól, a közlekedéstől kellene megvonni forrást, hogy fedezhessék a vízrendszer fenntartását.
„Nem lehet egyik napról a másikra új helyzetet teremteni, tehát a vízdíjnak fokozatosan kell közelítenie, egyébként a valós költséghez, hogy lehessen erre bármilyen üzleti tervet építeni” – jegyezte meg Tüttő Kata. Hozzátette, ő is utálja, hogy egyik napról a másikra egy késő este kiadott Magyar Közlönyből kell megtudnia a legújabb szabályváltozásokat. Szerinte a kis- és középvállalkozásoknak nem szabad ugyanannyit fizetni a vízért, mint az akkumulátorgyáraknak. Elmondta, a kormány egy olyan peremfeltételrendszert hozott létre, melyben azt határozták meg, hogy a gazdasági társaságok esetében is legyen egységes a díjrendszer, valamint az összes lokális fejlesztést és az ezekre szánt pénzt maguk alá vonnák, végezetül pedig a legfőbb céljuk, hogy Budapest ne járjon jól.
