Sok legenda és teória terjed arról, hogy mire vezethető vissza a magyar miniszterelnök és az orosz elnök kapcsolata. Feltételezések szerint gazdasági érdekek is lehetnek a háttérben, hiszen a Paks 2. beruházással kapcsolatosan elmondható, hogy lassan már állnia kellene a falaknak, de még egy kapavágás sem történt, pedig sok-sok milliárd forint már el lett költve a beruházásra.
Harangozó Tamás elmondta, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság tagja volt akkoriban, amikor Lázár János „bepillantás szerűen” beszámolt a szerződésről, habár teljes terjedelmében nem volt megismerhető a szerződés a bizottság tagjai számára sem. Pedig az eddigi tapasztalatok alapján előfordulhat az is, hogy a szerződésben szereplő feltételeket egyoldalúan módosítja majd az orosz fél – hiszen eddig sem a „nyugat-európai üzleti kultúrát” tapasztaltuk meg. Vannak olyan legendák is, amelyek szerint a miniszterelnök személyes ügyek miatt lehet elkötelezett az oroszok felé.
Magyarország nem hajlandó leválni az orosz gázról és az orosz olajról, miközben a kormány a magyar állampolgárokkal és a vállalkozásokkal a piaci ár többszörösét fizetteti meg, hiszen piaci alapon sokkal olcsóbban lehetne ezekhez az energiahordozókhoz hozzájutni, ráadásul Magyarország az egyetlen olyan uniós tagállam, ahol akár azt is ki lehet mondani, hogy „Ukrajna nem szuverén ország”.
„Ha Vlagyimir Putyin hatalma meginogna, vagy konkrétan leváltanák, és nem ő lenne Oroszország elnöke, az azonnali hatással lenne Orbán Viktorra és kormányára is” – érvelt az MSZP frakcióvezető-helyettese.
A honvédséggel kapcsolatosan a múlt héten kormányhatározat született, amelynek értelmében a katonák kiképzése és a hadifelkészülés érdekében gyakorlatilag minden munkavállalói jogot elvesznek a katonáktól, sőt úgy is fogalmaz a rendelet, hogy még az alapvető jogai is korlátozhatók ezeknek az embereknek, illetve akár még az emberi méltóság kérdése is szóba kerülhet.
Harangozó Tamás emlékeztetett, hogy a jelenlegi jogszabály értelmében nincs munkaidő, nincs szabadság, bármikor berendelhetőek szolgálatra a katonák, ez hadiállapotban érthető, hiszen akkor nincs szabadsága a katonáknak, de most béke van.
„Béke alatt is az a dolga a kormánynak, a honvédség vezetésének, hogy egy hadra fogható, jól felszerelt, kiképzett honvédséget hozzon létre és tartson fent” – mondta az MSZP országgyűlési képviselője.
Az említett rendeletben pedig az is szerepel, hogy nem vonhatók felelősségre azok a vezetők, akik a kiképzés alatt megalázó és elfogadhatatlan tevékenységet végeznek.
„Egy katonát, ha már felesküdött sok minden hajt, leginkább a hazaszeretete, nem ilyen fenyegető és zsaroló rendeletekkel lehet egy honvédséget tisztességesen és jól működtetni” – összegzett Harangozó Tamás.
