2014 nemcsak a magyar, hanem az uniós politikában is mozgalmas év lesz. Tavasszal országgyűlési és európai parlamenti választás is lesz, és valamikor a nyáron az is eldől, hogy ki örökli a 10 éve hivatalban lévő José Manuel Barroso posztját.
Az Európai Bizottság vezetőjének kinevezésében ráadásul jövőre lesz első alkalommal igazán jelentős változás: a lisszaboni szerződés életbe lépésével a frakciók a 17. cikkely értelmében az Európai Parlament többségének kell elfogadnia a tagállamokat közvetlenül képviselő Európai Tanács kétharmados többséggel választott jelöltjét.
Az EP-nek az elfogadáson kívül a minden bizonnyal kiélezett előzetes egyeztetési folyamatban is fontos szerepe lesz, hiszen a tanács nyilván nem akarja magát blamálni egy olyan elnökjelölttel, aki mögé azután nem sikerül kellő számú parlamenti szavazatot felsorakoztatni.
Az európai pártszövetségek már érzik az erejüket, és nem várnak a tanácsra, hanem maguk akarják kézbe venni a jelöltállítást. A legnagyobb frakciót adó Európai Néppárt információink szerint jövő márciusi dublini konferenciáján nevezi meg egyezményes jelöltjét. A szocialisták és a zöldek ennél egy lépéssel továbbmennek: elnökjelöltjüket a magyar közvélemény előtt eddig csak az amerikai politikából ismert előválasztással akarják megtalálni.
Az MSZP a német úton halad
Az MSZP a német úton halad
A szocialista pártok szövetsége (PES) elsősorban amiatt akar az előválasztás eszközével élni mert 2009-ben az a szégyen esett meg, hogy a tagpártok közti nézetkülönbségek miatt nem tudtak ellenjelöltet állítani a néppárti Barrosóval szemben. Ezért a pártszövetség vezetése már 2011-ben megállapodott abban, hogy előválasztással fogják megtalálni a következő jelöltet, és 2012-ben már készen is álltak a folyamat részletes szabályai.
A PES úgynevezett zárt előválasztásban gondolkodik, ami azt jelenti, hogy a demokratikus procedúrát a pártszövetségen belül bonyolítják le. A szeptemberben induló jelöléshez szükség van legalább egy tagállami párt támogatására, de a tagszervezetek legalább 15 százalékának támogatására is. Ezután a maximum hat jelöltre – a tagszövetségek százalékos támogatása ennyit tesz lehetővé – októberben adja majd áldását a PES konferenciája, ezután pedig novembertől beindul a belső kampány.
Ennek során minden tagpárt a saját módszerével dönti el, kit támogat. A PES nagy vonalakban csak annyit kötött ki , hogy aktívan konzultálni kell a párttagokkal, meg hogy a döntést egy demokratikusan választott testületnek kell meghoznia. Az egyes tagállamokban született döntéseket a 2014 februárjában tartandó elnökjelölt-választó kongresszusra küldött elektorok képviselik. Az elektorok számát a tagpártok ereje szerint súlyozzák: A német SPD 28 elektorral, míg az MSZP nyolccal képviseltetheti magát, de a szocialistákon kívül a Schmuck Andor-féle MSZDP-nek is lesz két szavazata.
Gurmai Zita szocialista EP-képviselő, az előválasztást előkészítő nemzetközi munkacsoport tagja szerint egyébként az MSZP nem állít saját jelöltet, inkább beállnak a németek mögé, akik Martin Schulz EP-elnököt indítják az előválasztáson. Ez azt is előrevetíti, hogy Magyarországon nem lesz túl nagy pezsgés az előválasztással kapcsolatban, a választmány simán megszavazza majd a vezetőség által javasolt jelöltet. A magyar ellenzék vezető erejének ez az egész európai előválasztósdi – a prominens külföldi politikusokkal való barátkozásoktól eltekintve – valószínűleg amúgy is púp a hátán az országgyűlési választás előtt.
A cikket bővebben az alábbi linken olvashatják: http://index.hu/kulfold/eu/2013/07/29/hackerekkel_barroso_orokoseert/
Hackerekkel Barroso örököséért
Az európai baloldal az amerikai módi szerint akarja feldobni az Európai Bizottság elnökének megválasztását: a szocialisták és a zöldek is előzetes megmérettetéseken találnák meg a Barroso székére pályázó jelöltet.
