A hálapénz kivezetése szükséges lépés volt, csakhogy semmilyen más ösztönző nem lépett a helyébe. Sőt, az SZJT (Szolgálati Jogviszony Törvény) miatt számos orvos elhagyta az állami egészségügyet, így a maradókra jelentősen több munka jutott. A szektor további égető problémáival is foglalkozni kellene a kormányzatnak, gondoljunk csak a műtőkben nem működő klímaberendezésekre, a szakemberhiányra, vagy az omladozó falú épületekre.
A hálapénz intézményének megszüntetésével párhuzamosan arra is lehetőség nyílt, hogy minden egészségügyi dolgozót titkos információgyűjtés eszközeivel megfigyelhessenek. A vizsgálat megindításáról ugyanis nem, csak annak befejezéséről kell értesíteni az érintettet.
A törvénymódosítás óta eltelt több mint három év, így mostanra már összegyűlhetett annyi tapasztalat, melyekből le lehet vonni a következtetéseket, mennyire volt sikeres és szükséges a 2021-es módosítás. Az elmúlt időszak eredményeiről, amennyiben vannak eredmények, az érintett tárca vezetője, Pintér Sándor belügyminiszter adhat tájékoztatást, ezért a következő kérdésekkel fordultam a miniszterhez.
- Hány esetben folytattak le megbízhatósági vizsgálatot 2020. óta éves bontásban?
- Hány megbízhatósági vizsgálatot folytattak le egészségügyi dolgozóval szemben?
- Hány alkalommal került sor titkos információgyűjtésre egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók tekintetében?
- Hány esetben vezetett vádemeléshez a megbízhatósági vizsgálat lefolytatása keretében alkalmazott titkos információgyűjtés?
- Hány egészségügyi jogviszonyban állót marasztaltak el végül közülük a hazai bíróságok?
Az írásbeli kérdés EZEN a linken elolvasható.
Komjáthi Imre, az MSZP országgyűlési képviselője
