„És végre lehetne egy egyhangú döntés a magyar Országgyűlésben” – mondta Harangozó Tamás, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának MSZP-s tagja, akit a bizottság összehívásáról is kérdeztek az ATV-ben csütörtökön.
„Az ajánlatunk továbbra is áll” – mondta Harangozó a tévé Egyenes beszéd című műsorában.
Azt mondta: „nagyon nehéz” indulat nélkül beszélni a felhatalmazási törvényről. „Valami elképesztő, ami itt folyik. Elképesztő”.
A jelenlegi veszélyhelyzeti rendelkezések meghosszabbítását, az egyetemek bezárását, a határok lezárását és a többit, „ami miatt itt ment a cirkusz két napig”, mind meg lehet oldani feles törvénnyel a Fidesz által írt alaptörvény alapján, és Gulyás Gergely be is jelentette ma, hogy mindegyiket meg is oldották.
„Tudja miért nem lett meghosszabbítva? Mert be se nyújtottak ilyen javaslatot a Parlamentnek! Mert csak olyan javaslatot nyújtottak be a Parlamentnek, hogy az alaptörvény jelenlegi szabályozásán túlmenően teljes spektrumban bármilyen döntést meghozhat a kormány” – mondta Harangozó.
Ez pedig „már nem rosszhiszeműség csak úgy magában”.
Ma a katasztrófavédelmi törvény szerint például ki lehet küldeni az üzemekhez katonákat, és kijárási tilalmat is el lehet rendelni, „de ők azt mondják, hogy nekik kell az, hogy a gazdaság területén is bármit megváltoztathassanak, a büntető törvénykönyvet is egy tollvonással átírhatják, meg mindent, ha ezt a törvényt elfogadják.”
Erre mondta az ellenzék, hogy rendben, „nagyon nagy baj van, még ezt is támogatjuk”, de „egyet kérünk: bizonyítsák, hogy nem visszaélni akarnak ezzel, hanem csak élni. Ezért legyen időkorlát a törvényben”, mint minden más országban.
„Elképesztő cinizmusnak” nevezte, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter a hétfői parlamenti vitában Romániával példálózott, hogy ott egyhangúlag elfogadtak ilyen törvényt, „csak elfelejtette hozzátenni, hogy 30 napra”.
A döntést a magyar Parlament hétfőn vagy kedden meghozhatta volna, ha a kormány időben benyújtja a javaslatot – nyomatékosította. Kifejezte véleményét: a kormány szándékosan fokozza a feszültséget az ügyben, hiszen a kormánypárti többségnek minden lehetősége megvolt és megvan, hogy a veszélyhelyzeti rendelkezéseket elfogadja.
A Honvédelmi és Rendészeti Bizottság összehívásáról, amit az ellenzék múlt szerda óta szorgalmaz, azt mondta: azt akarják megtudni, konkrétan milyen intézkedéseket tesz a kormány, miért, milyen tartalommal, milyen mélységgel, és mit terveznek még a jövőre.
Magyarországon „sok jót sose jelentett, hogyha katonákat látnak az utcán” – mondta, hozzátéve: válság idején igenis lehet ennek szerepe.
„Nem feltétlenül (…) abban, hogy harckocsikkal rodeózzanak a főtereken”, hanem óriási szerepe lehet a honvédségnek a logisztikai háttér fenntartásába, a kórházak tehermentesítésében vagy éppen az egészségügy bizonyos dolgainak átvételében, mint ahogy a tábori kórházak, tábori ágyak már most is a honvédség kapacitásából is kerülnek közös felhasználásra.
Az is „lehet rendben”, ha különféle cégeknél megjelennek katonai logisztikai szakemberek, hogy biztosítsanak nehezen beszerezhető, de a termeléshez szükséges alapanyagokat vagy eszközöket rendkívüli helyzetben, soron kívül, akár közbeszerzés nélkül.
De kérdések is felmerülnek, például arról, miért éppen azok a cégek kerültek a veszélyhelyzeti listára, amelyek odakerültek.
„Önben nem merül fel az a kérdés, hogy egy 120 fős sertéstelepen túl nincs olyan élelmiszeripari cég Magyarországon, amelyik az alapvető ellátás szempontjából fontos?” – tette föl a kérdést Harangozó.
Azt mondta: senki sem feltételez rosszindulatot vagy a visszaélésszerűséget, de „azért van ez a bizottság, hogy eljöjjenek és elmondják”.
