A politikus kiemelte, várható volt a mezőgazdaság visszaesése, ez pedig hozzájárul az élelmiszerárak brutális emelkedéséhez is. A termelői árak 45 százalékos, az energiaárak 50 százalékos emelkedést mutattak, hasonlóan drágultak a vetőmagok és a műtrágya ára is. Ezzel az emelkedéssel nőttek egy ütemben az élelmiszerek értékesítési árai is, majd ősszel, mikor szembesült a piac a terméskieséssel ez még jobban rárakódott az árak emelkedésére.
A magyar mezőgazdaság egyre durvább centralizáltsága azt is okozza, hogy a kis termelők nem részesülnek semmilyen támogatásban. Harangozó Gábor elmondta, vannak olyan mintagazdaságok, mint Mészáros Lőrincé, vagy Csányi Sándoré, melyek komoly támogatásokat kapnak, ám minden más gazdálkodó magára van hagyva. A politikus szerint most érezhető igazán az, hogy a rendszerváltáskor szétzilált mezőgazdasági rendszer nem lett rendbehozva, annak ellenére, hogy több ezer milliárd uniós támogatásban részesült az ország.
Uniós szinten a magyar mezőgazdaság és a magyar vidék részesült a legkisebb támogatásban a kormányától, ez pedig most fokozottan nagy problémát jelent. Az EU-s támogatások azért nem olyan mértékűek, mint más országokban, mivel a magyar kormányzat a minimális önrészen felül többet nem tesz hozzá a támogatáshoz. Az MSZP alelnöke kiemelte, a kormány a választások előtt azt mondta, 80 százalék önrészt tesznek majd az EU-s támogatásokhoz, ennek ellenére a szerződésben valójában csupán 43 százalék állt.
A támogatáshoz jutás konkrét részletei azonban nem jelentek meg, így a gazdálkodók nem tudnak mivel számolni, így pedig támogatásért folyamodni sem tudnak, összesítette a helyzetet Harangozó Gábor. Hozzátette, a kormánynak pontosan ez volt a célja, eltitkolni, hogy valójában nincs annyi pénz a programban, mint amennyit ígértek. „Amíg a feltételek nem ismertek, ez egy nagyon komoly bizonytalansági tényező” – összegezte a problémát az MSZP alelnöke.
