A műsor első részében az Orbán Viktor által aláírt, a kormány „védelmi és gazdasági mozgósításáról” szóló rendeletéről volt szó, amely meghatározza a társadalmi feladatmegosztás kérdését, valamint szabályozza a civil lakosság ellátásának feltételeit. Az új jogszabály értelmében a háborús helyzetben mozgósíthatják a gazdasági szereplőket is. Harangozó Gábor a védelmi rendelettel kapcsolatosan elmondta, hogy a kérdéskörről szóló, korábbi, eredeti törvényt „már két évvel ezelőtt megváltoztatta a magyar parlament”, azonban jóval később lépett hatályba. A végrehajtó hatalom tehát elmaradásban volt. „A kormánynak ezt a végrehajtási rendeletet már rég meg kellett volna hoznia” - mondta. Ugyanakkor fontos és érdemi változtatás, hogy „a honvédség sokkal szélesebb körben bevethető belföldi zavargások, rendfenntartás esetén is”, de a hadsereg nem erre van kiképezve, ez egy teljesen rossz tendencia – kifogásolta.
A műsorban szó esett a háborús veszélyhelyzetről is. Az MSZP alelnöke elmondta, hogy fontos lenne átgondolni, miként lehetne a békét garantálni. „Komoly esély van arra, hogy ez a folyamat eszkalálódhat.” Nehéz előre megmondani, hogy a háborúnak milyen kimenetele lesz. Nagy erők feszülnek egymásnak, miközben megszűnik a kétpólusú világ, ennek következtében pedig új hatalmi erőközpontok jönnek létre. Magyarországon akkor lesz béke és biztonság, ha egy nagyon erős Európának leszünk a tagjai. Európának önálló katonai erőközponttá kell válnia, továbbá meg kell erősíteni az európai jóléti társadalmat.
A napvilágot látott, friss közvélemény-kutatási eredményekről az MSZP politikusa elmondta, hogy a kormányzat hatalmas médiabirodalommal, valamint egységes üzenettel rendelkezik, nehéz ekkora ellenszélben alternatívát kínálni.
A műsorban vita volt arról a tervezetről is, amelynek értelmében egyes középiskolák egyetemi fenntartásba kerülnének. Harangozó Gábor szerint nem középiskolai modellváltásra, hanem „minőségi, állami, ingyenes oktatásra” van szükség.
„Magyarország belesüpped abba a csapdába, hogy silány, rossz minőségű, alacsony hozzáadott értékű összeszerelő üzemmé változott” – mondta az alelnök, hozzátéve, hogy ebből a helyzetből ki kell törni, „tudásalapú, magas hozzáadott értékkel rendelkező gazdaságot kellene felépíteni”. Azonban mindehhez minőségi oktatásra van szükség, amely mindenki számára elérhető. Elfogadhatatlan az a kormányzati narratíva, hogy nincs pénz az oktatásra, miközben volt pénz a Vodafone felvásárlására, a MOL részvények megszerzésére, és komoly szándék van a repülőtér megvásárlására is. Lenne pénz minőségi állami oktatásra is, de a kormány számára inkább az a cél, hogy a nagy multicégek összeszerelő üzemévé váljon az ország.
