A szocialista politikus elmondta, Izraelben immár 19. hete minden csütörtökön és vasárnap több százezer tüntető vonul utcára, megbénítva a várost, a céljuk pedig a demokrácia megvédése. A demokrácia leépítése egy folyamat, melynek van egy kezdő lépése és előbb-utóbb eljön az a pont is, amikor már nem lehet megmenteni a jogállamiságot, a demokráciát. Az első lépésen Magyarország és Izrael is túl van már, azonban van egy utolsó előtti lépés is, ahol még meg lehet állítani a folyamatot, „abba most nem mennék bele, hogy Magyarországon ez az utolsó előtti lépés megvan-e még”, jegyezte meg Harangozó Tamás. Azonban abban kétségkívül hatalmas a különbség a két ország között, hogy Izraelben pártpolitikai beállítottságtól függetlenül, közösen, az ellenzék minden héten kétszer utcára vonul, hogy megakadályozza a demokrácia teljes leépítését. A szocialista politikus hozzátette, ott is személyes politikai kérdésről van szó, a miniszterelnök ellen három büntetőeljárás is folyik.
A hazai helyzettel kapcsolatban a honvédelemről is volt szó, hiszen Böröndi Gábor vezérkari főnök azt mondta, vissza kell hozni a háborús kultúrát a honvédség köreibe a béke érdekében. A vezérkari főnök kijelentései rendkívül károsak, „elszabadult hajóágyúként” beszélt már a meghallgatásán is, mondta el a szocialista országgyűlési képviselő. A szittya hadviselésről a második világháborúról szóló megjegyzéseire reagálva Harangozó Tamás azt javasolta „kicsit lapozgassa még a tankönyveket”. Hozzátette, ettől függetlenül nincs könnyű helyzetben a vezérkari főnök, hiszen az tény, hogy Magyarország biztonsági környezete megváltozott és nincs olyan ország Európában, amely vagy nem fegyverkezik, vagy nem „rázza gatyába” a hadseregét. Németországban például, ugyan baloldali, szociáldemokrata kancellár és zöld, liberális koalíció vezeti az országot, mégis 100 milliárd eurós nagyságrendű pénzt fordítanak a hadsereg rendbehozatalára.
Böröndi Gábor később helyesbített, azt mondta, félreértették, amit mondott, ő arra próbált rávilágítani, hogy meg kell érteni azt a logikai láncolatot, amelyre Európa biztonsága épül. A szocialista politikus szerint így érthetőek a vezérkari főnök szavai, azonban, ha ezt akarja mondani, akkor ezt is mondja, ha pedig nem tud fogalmazni, „akkor ne politizáljon, meg ne járkáljon tévébe meg rádióba”. Inkább azzal foglalkozzon a honvédelem vezetője, ami valójában a dolga, az pedig a hadsereg és a katonaság képessé tétele a feladatuk megvalósítására. Magyarország biztonságát továbbá két dolog garantálja: egy erős nemzeti hadsereg, illetve a NATO kollektív védelme. Böröndi Gábornak ezek közül pedig az elsővel kéne foglalkoznia.
A NATO parlamenti közgyűlés tagjaként Harangozó Tamás elmondta, a legutóbbi kétnapos brüsszeli konferencián meghallgatták Oroszország nukleáris arzenáljáról szóló jelentést, ami „döbbenetes volt és sokkoló”. Azonban nem az embereket kell riogatni ezekkel, főleg nem a honvéd vezérkar főnökének. Böröndi Gábor egy zárt ülésen pedig a hírek szerint a magyar honvédelem katasztrofális állapotáról beszélt, tulajdonképpen minden részét a hadseregnek erős kritikával illette. Az MSZP frakcióvezető-helyettese erre reagálva azt mondta, egyáltalán nem baj, ha ilyen véleménnyel van a vezérkari főnök, hiszen 13 éve kormányoz ez a kormány és büszkélkedik a biztonság stabilitásával, miközben a magyar honvédség valójában ilyen gyenge lábakon áll.
„Nem csak harci kiképzés kell a pilótáknak, hanem pilóták kellenének” – jegyezte meg Harangozó Tamás. Hozzátette, olyan fizetéssel és olyan életpályával kell vonzóvá tenni ezt az emberek számára, hogy fel lehessen venni a versenyt olyan öbölmenti országokkal, ahol egy jól kiképzett harci gépet vezető pilóta havi 3-5 millió nettó fizetést kap. Ezzel szemben hazánkban amíg egyik napról a másikra kirúgnak majdnem ezer tisztet, elveszik a szolgálati nyugdíjrendszert, megszüntetik az életpályát, addig nem lehet érdemi változást elérni, jó hadsereget építeni.
Az Európai Parlament által felállított vizsgálóbizottság által készített jelentés a magyarországi megfigyelési botrányról (Pegasus-szoftver) el lett fogadva a plenáris ülés által. A következő lépés az lesz, hogy az Európai Bizottság elé kerül az ügy, azonban nehéz helyzetben lesznek, hiszen a belbiztonsági ügyek nem közös európai hatáskörbe tartoznak. Harangozó Tamás szerint nem a biztonságpolitikai részét teszi szóvá senki az ügynek, hanem azt, hogy a magyar állampolgárok, uniós állampolgárok is és az alapvető emberi jogokat egyik kormány sem sértheti meg, ráadásul nem olyanok jogait, akiknek az a feladata, hogy teljesen függetlenül és befolyásmentesen dolgozhassanak.
