A legnagyobb probléma, hogy nem lehet tudni, hogy kiket és milyen szempontok alapján küldenek el a katonai hírszerzéstől, ez a folyamat pedig már lezajlott a Honvédségnél is pár hónappal ezelőtt. Harangozó Tamás elmondta, a Honvédelmi Bizottság alelnökeként illene kapnia a kormánytól tájékoztatást az ilyen döntésekről, mégiscsak ezért van az országgyűlés, hogy megtárgyalják ezeket, milyen objektív szempontok alapján határoztak az elbocsátásokról. A kirúgási hullám már végigsöpört a Honvédségen is, most pedig a hírszerzés esetében sem lehet tudni mi a leépítések oka.
A katonai hírszerzők között nem csak olyanok vannak, akik a terepen dolgoznak, hanem rengeteg olyan is, akinek hatalmas és elidegeníthetetlen értéke az évtizedek alatt kialakult kapcsolatrendszer, ami pótolhatatlan. Harangozó Tamás hozzátette, ezen a területen a kor nem hátrány, hanem előny, hiszen a sok évtizednyi tapasztalat kiválthatatlan.
A szocialista politikus felhívta a figyelmet arra, hogy az egész azért történik, mert az Orbán-kormány 2011-ben megszüntette a szolgálati nyugdíjrendszert. Az elmúlt 10-12 év mostanra „ért be”, hiszen nem lehetett elmenni szolgálati nyugdíjba, a rendszer egyszerűen „beszorult”. Mivel, ha valakit kineveztek vezetőnek és tette a dolgát, nem tud hova továbblépni. Ezt a rendszert a kormányzat most „baltával veri szét”, mert rájöttek, hogy nincs előremeneteli lehetőség, mondta el Harangozó Tamás. A szolgálati nyugdíj megszüntetése azért is probléma, mert nem mondhatják azt a 30 éve vezetői pozícióban lévők, hogy szeretnék elhagyni pozíciójukat. Ha ezt megtehetnék, egyből megnyílna az út új emberek előtt.
Akik pedig most felmondanak a Honvédségnél vagy a hírszerzésnél, amennyiben megfelelnek a kormány által meghozott rendeletnek akkor megkaphatják fizetésük egy bizonyos százalékét. Ez azonban nem azonos a korábbi szolgálati nyugdíjjal, hiszen jelen helyzetben személyenként eltér, ki hány százalékát kapja meg fizetésének.
Az MSZP frakcióvezető-helyettese elmondta, elvileg sor fog kerülni a honvédelmi miniszter meghallgatására, ahol fel lehet tenni a kérdéseket az elbocsátásokkal kapcsolatban, ám Harangozó Tamás hozzátette, valószínűleg erre csak az után lesz alkalom, amikor már minden döntést meghoztak.
A rendeleti kormányzás folytonos meghosszabbításával kapcsolatban kifejtette, nehéz komolyan venni az erről szóló parlamenti vitát, amikor a fideszes kormányzat annyival sem tiszteli meg az Országgyűlést, hogy részt vegyen az ülésen. Harangozó Tamás elmondta, a kormány 3 okra hivatkozva kéri a rendeleti kormányzás meghosszabbítását. Az első az infláció elleni küzdelem, a második a gazdasági visszaesés elleni küzdelem, harmadikként pedig a humanitárius helyzetre hivatkozik a kormány. A szocialista politikus elmondta, jelenleg is 25 százalék fölött jár az infláció, ha 2 év rendeleti kormányzás nem volt elég ennek a letörésére, akkor ez már nem fog sikerülni. A humanitárius helyzettel kapcsolatban elmondta, Lengyelországban van valódi humanitárius kihívás, hiszen az orosz-ukrán háború kitörése óta 1,6 millió ukrán él életvitelszerűen ott. Ezzel szemben Magyarországon menekültként vagy oltalmazottként mindössze néhány tízezren tartózkodnak.
