„Nagyon fontos törvényjavaslatot tárgyalunk, ami alapján ez az intézmény, a magyar Országgyűlés, mint népképviseleti szerv gyakorlatilag a kizárólagos törvényalkotási jogáról lemondva, azt áthelyezi egy ember – papíron egy testület –, a kormány kezébe, hogy ő egyébként kénye-kedve szerint bármilyen, a parlament által elfogadott törvénytől eltérő döntést és szabályozást hozzon” – kezdte vezérszónoki felszólalását Harangozó Tamás. Azonban egyetlen olyan kormánytag sem volt, aki eljött volna a veszélyhelyzeti kormányzásról szóló törvényjavaslatot megvitatni, ez is jól példázza, hogy a kormány a parlamentet csupán egy „biorobot szavazógépnek” tartja. „Tényleg akkora baj van még mindig, hogy szükség van arra, hogy este tízkor egy rendelettel Orbán Viktor átírhasson bármit ebben az országban?” – tette fel a kérdést az MSZP frakcióvezető-helyettese.
Már a törvényjavaslat címe is megtévesztő: „A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény módosításáról.” Pedig a törvényjavaslat valódi címe és tartalma sokkal inkább az lehetne, hogy: „Magyarország banánköztársaság.”
A kormány újabb 180 nappal akarja meghosszabbítani a veszélyhelyzeti kormányzást, amely immár 2 éve megszakítás nélkül tart. Eredetileg csak 90 napig szólt volna a felhatalmazás, vagyis már ’21 májusában véget kellett volna érnie a kormányzat teljhatalmának. Azonban a végrehajtó hatalom erről nem mondott le ezután sem, először a határidők többszöri kitolásával, majd az ukrajnai háború kapcsán újabb „veszélyhelyzeti altípus” kreálásával hosszabbították meg a rendeleti kormányzás idejét. „Még csak utalás szintjén sem ad magyarázatot arra a kormányzat, hogy meddig kíván élni a törvényektől való eltérést megengedő, rendeleti kormányzás lehetőségeivel” – érvelt Harangozó Tamás.
Répássy Róbert államtitkár expozéja adhat útmutatást arra vonatkozóan, hogy miért is van szükség a rendeleti kormányzás meghosszabbítására. Az államtitkár a felszólalásában azzal érvelt, hogy a kormány harcol az inflációval és azt meg kell fékeznie, harcol a gazdasági válsággal, továbbá a humanitárius katasztrófát ilyen rendkívüli eszközökkel kell kezelni. Látva a magyar gazdasági helyzetet, az első kettő miatt szégyenkezve kérhetnének csak hosszabbítást. A legfrissebb adatok szerint 25,2%-os az infláció. A rendeleti kormányzás helyett, sokkal inkább normális szövetségi politikát és normális gazdaságpolitikát kellett volna a kormánynak csinálni. „Technikai recesszióban van az ország, tehát a gazdasági válságot sem sikerült a rendeleti kormányzással megszüntetniük” – mondta az MSZP politikusa.
A humanitárius veszélyhelyzettel kapcsolatosan Harangozó Tamás elmondta, hogy a NATO parlamenti közgyűlésének tagjaként személyesen tájékozódott arról, hogy Lengyelországban valóban beszélhetünk ilyen veszélyhelyzetről, hiszen ott 1,6 millió menekültet látnak el. Azonban jelenleg hazánkban néhány tízezer olyan ukrán van, aki életvitelszerűen itt maradt ebben az országban.
Az elmúlt fél évben a kormányrendeletek 41,5%-a veszélyhelyzeti rendelet volt. És hogy milyen döntéseket hoztak a veszélyhelyzetre hivatkozva? Többek között megkönnyítették a sztrájkoló pedagógusok kirúgását. Bebetonozza a Fidesz a saját uralmát ahelyett, hogy rendbe tennék az oktatási rendszert, az időseknek tisztességes egészségügyi ellátást biztosítanának vagy megoldanák az emberek béremelését, hogy legalább a fasorban legyenek az inflációhoz képest.
Harangozó Tamás elmondta, a legnagyobb baj, hogy a Fidesz képviselői valóban elhiszik, hogy erre a felhatalmazási törvényre szükség van. A kormánypárti képviselők sajnos tényleg azt gondolják, hogy jól kormányozzák ezt az országot. Pedig egyetlen dolog van, amiben nem buktak el, a „saját hatalmuk bebetonozásába.” Ez a törvényjavaslat nem a magyar emberek érdekét szolgálja, ezért az MSZP képviselői nem fogják támogatni.
