A szocialista politikus a szerdai Egyenes Beszédben elmondta, a lengyelek egészen más álláspontot képviselnek a háborúval kapcsolatban, mint a magyar kormány. A mostani találkozó egyik fő pontja is a háború utáni újjáépítés volt. Lengyelország eddig több, mint 10 millió ukrán menekültet fogadott be, életvitelszerűen pedig jelenleg 1,4 millió ukrán él Lengyelországban. A lengyel szenátus parlamenti elnöke azt is elmondta, a V4 kormányközi szinten megszűnt. A politikus „politikai halottnak” nevezte a szövetséget.
A lengyelek történelmi múltjuk miatt sokkal komolyabban veszik az orosz fenyegetettséget, idén GDP-jük 5 százalékát költik fegyverkezésre, kommunikációjuk pedig erőteljesen kiáll az orosz agresszióval szemben. Ebben a tekintetben tulajdonképpen nincs egyet nem értés a lengyel belpolitikában. Az MSZP képviselője kiemelte, a lengyelek félelme valós az orosz támadástól, hiszen Medvegyev, jelenlegi elnöki tanácsos kijelentette, nem fognak megállni a lengyel határnál.
A kormány hétfő este kiadott egy nagy riadalmat keltő rendeletet, mely a Nemzetgazdaság védelméről és biztonság felkészítésének, mozgósításának, valamint a tartalékolás végrehajtásának szabályozásáról szól. Harangozó Tamás elmondta, ez a rendelet az utóbbi 20 évben is életben volt, sőt, minden országnak kötelező, hogy legyen. Hétfőn csupán frissítették ezt, de érdemi változtatás most sem került be a rendeletbe.
Kiemelte, ami viszont újdonság, hogy a kormány létrehozott egy új védelmi beszerzési rendszert, mely lehetőséget biztosít egy új rendkívüli jogi lehetőségre, mely arról szól, hogy hogyan lehet békeidőben felkészíteni a gazdaságot, a társadalmat egy esetleges háborúra. Ezt a rendszert Rogán Antal fogja felügyelni, ez pedig Harangozó Tamás szerint önmagáért beszél.
Magyarország NATO-tagországként nem tud kimaradni egy világháborúból, ha a szövetség része, de azt fontos észrevenni, hogy hazánk biztonságát kizárólag a NATO tudja garantálni. Azonban, ha az oroszok támadást indítanának egy NATO tagország ellen, akkor Magyarország hadereje pont arra lenne csak elég, hogy addig feltartsák őket, amíg a többiek meg nem jönnek. Ezt fontos lenne megjegyezni mindenkinek – fogalmazott a politikus.
A svéd és a finn NATO-csatlakozásról is szó volt a lengyelországi találkozón, ez pedig a lengyelek szempontjából kiemelten fontos, hiszen a Balti-tenger tekintetéből egy teljesen zárt, NATO által védett térség jönne létre, ami a lengyel emberek és Lengyelország biztonságát erőteljesen növelnék.
Arról, hogy a kormány ismét elhalasztotta a svédek és a finnek NATO-csatlakozásának ratifikálást, NATO parlamenti közgyűlési tagként Harangozó Tamás elmondta, pontosan érzi és látja, mennyire szégyenteljes helyzetbe hozza egész Magyarországot a kormány azzal, hogy még mindig a svéd és finn lakosság életéből és biztonságából űz belpolitikai játszmát.
